1. Minden barát azt mondja: "Jó vagyok hozzád". De egyik-másiknak csak a neve barát.

2. Vajon nem halállal felérõ bánat az, hogyha a jóbarát ellenséggé válik?

3. Ó, gonosz hajlamok, mire vagytok ti jók? Hogy a világ arcát álnokká tegyétek?

4. A (rossz) barát kihasznál, amíg jól megy sorod, de mikor bajban vagy, ellenséggé válik.

5. A (rossz) barát haszonlesésbõl mutatja részvétét, de a harc idején a pajzs mögé bújik.

6. Hûséges barátod ne feledd a harcban, gazdagságodban se feledkezz meg róla.

7. Tanácsot osztogat minden tanácsadó, de van, aki csak a maga javára tanácsol.

8. Légy hát óvatos a tanácsadóval, puhatold ki elõbb, mire van szüksége - mert hiszen õ csak magára gondol -, nehogy sóvárogva emelje rád szemét.

9. Azt mondja neked: "A helyes úton jársz", aztán megáll, s nézi, mi lesz veled.

10. Az irigyeddel sohase tanácskozz, a rád féltékennyel ne beszélj terveidrõl,

11. a feleségeddel a vetélytársnõjérõl, a gyávával a harcról-háborúról, a kereskedõvel az eladnivalódról, a vevõvel az áruról, a fösvénnyel arról, hogy jót kell tenni, a keményszívûvel az irgalmasságról, a semmittevõvel valami munkáról, az esztendõs cseléddel a dolog végérõl, a lusta rabszolgával a munka terhérõl. Ne ilyenek között keress tanácsadót.

12. Keresd fel gyakran az istenfélõ embert, akirõl tudod, hogy megtartja a törvényt, akinek a szíve szíved szerint való, aki, ha megbotlasz, fáradozik érted.

13. Lelkiismereted tanácsára is hallgass, mert hát ki is volna megbízhatóbb nála?

14. A lelkiismeret jobban eligazít, mint akár hét õrszem magas õrhelyérõl.

15. Mindig imádkozz a Magasságbelihez, hogy õ irányítsa lépteid hûségben.

16. Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mû forrása.

17. Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belõle:

18. a jó és a gonosz, az élet és a halál, de valamennyi fölött a nyelv uralkodik.

19. Van, aki sokakat jól meg tud nevelni, de ha róla van szó, egész gyámoltalan.

20. Van szépen szóló ember, aki gyûlöletes, ám az ilyen végül is éhen vész.

21. Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, õ meg híjával van minden bölcsességnek.

22. Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják, tudásuknak tartós a hozama.

23. Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a gyümölcse.

24. A bölcset az áldás bõven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik csak látják.

25. Az ember napjai meg vannak számlálva, de nincsen Izrael napjainak száma.

26. Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre fennmarad.

27. Fiam, életmódod vizsgáld felül magad, s ami károdra van, azt vond meg magadtól.

28. Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem mindenki bír el mindenféle ételt.

29. Ne epedezz rögtön minden élvezetért, ne vesd magad minden ínyenc falat után.

30. Mert a túl sok étel betegségek fészke, és a mohóságnak hasmenés a vége.

31. A mohó evésbe már sokan belehaltak, de aki vigyáz magára, az megnyújtja életét.





“Para consolar uma alma na sua dor, mostre-lhe todo o bem que ela ainda pode fazer.” São Padre Pio de Pietrelcina