1. Ne féltékenykedjél szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen.

2. Ne szolgáltasd ki magadat asszonynak, nehogy a végén a fejedre nõjön.

3. Ne vesd szemedet csapodár asszonyra, nehogy a hálójába essél.

4. Hárfázó nõvel ne ülj egy asztalhoz, nehogy foglyul ejtsen a mûvészetével.

5. Ne meregesd szemed a hajadonra, nehogy vele verjen meg (az Isten).

6. Ne add össze magad feslett nõszeméllyel, nehogy kiforgasson az örökségedbõl.

7. Ne nézelõdj a városkapuk körül, elhagyott helyeken ne sokat lõdörögj.

8. Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne nézegess szépséget, amely nem illet meg. Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség, mert mint a láng, felgyújtja a vágyat.

9. Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a szenvedélyedbe.

10. Régi barátodat ne hagyd el hûtlenül, mert hisz az új barát meg sem közelíti. Az új barát új bor, de úgy élvezed, ha régi.

11. Ne irigykedjél a bûnös sikerére, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége.

12. Ne leld kedvedet a bûnösök sikerében; gondold meg: nem marad büntetlen idelent.

13. Akinek hatalma van az ölésre, azt kerüld, így nem kell kiállnod halálos félelmet. De ha találkozol vele, kísérd figyelemmel, nehogy az életed elrabolja tõled. Légy tisztában azzal, hogy tõrök közt járkálsz, és hogy sáncok fölött vezetnek lépteid.

14. Felelj más embernek, amilyen jól csak tudsz, a bölcsekkel pedig (gyakran) tanácskozzál.

15. Okos emberekkel együtt szõdd a terved, s az Isten törvénye legyen tanácsadód.

16. Igaz férfiakkal ülj le az asztalhoz, s az Úr félelme legyen dicsekvésed.

17. Dicséretes a mû, amit kézmûves alkot, de a nép vezére beszélni tudjon jól.

18. A szájhõs ember réme a városnak, a fecsegõt pedig (mindenki) gyûlöli.





“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina