Gefunden 215 Ergebnisse für: ünnepi törvény

  • Közben azonban belépett a törvény, hogy vele szaporodjék a bukás. Ahol azonban elhatalmasodott a bûn, túláradt a kegyelem, (Rómaiaknak írt levél 5, 20)

  • A bûn ugyanis többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alá vetve éltek, hanem a kegyelemben. (Rómaiaknak írt levél 6, 14)

  • Mi következik ebbõl? Az, hogy vétkezzünk, mert nem a törvény uralma alatt, hanem a kegyelemben élünk? Semmi esetre sem. (Rómaiaknak írt levél 6, 15)

  • Nem tudjátok, testvérek - a törvény ismerõihez szólok -, hogy a törvénynek csak addig van hatalma az emberen, amíg él? (Rómaiaknak írt levél 7, 1)

  • A férjes asszonyt például törvény köti életben levõ férjéhez, a férj halálával azonban felszabadul a férj törvénye alól. (Rómaiaknak írt levél 7, 2)

  • Ha férje életében más férfié lett, házasságtörõnek mondják. A férj halála után azonban felszabadul a törvény alól, és nem válik házasságtörõvé, ha más férfié lesz. (Rómaiaknak írt levél 7, 3)

  • Amíg ugyanis testi emberként éltünk, a törvény fölébresztette bûnös szenvedélyek mûködtek tagjaikban, hogy a halálnak teremjünk gyümölcsöt. (Rómaiaknak írt levél 7, 5)

  • Most azonban felszabadultunk a törvény alól, mert meghaltunk annak, ami fogva tartott, s ezért új lélekkel szolgálunk, nem az elavult betû szerint. (Rómaiaknak írt levél 7, 6)

  • Mit mondjunk tehát? Talán a törvény bûn? Semmi esetre sem. De a bûnt a törvény alapján ismertem meg, hiszen a bûnös kívánság nem vált volna bennem tudottá, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd meg! (Rómaiaknak írt levél 7, 7)

  • A tilalom tehát alkalmat nyújtott a bûnnek arra, hogy fölébresszen bennem mindenféle kívánságot. Törvény nélkül ugyanis a bûn halott volna. (Rómaiaknak írt levél 7, 8)

  • Valamikor törvény nélkül éltem, de azután jött a parancs, a bûn föléledt, én pedig meghaltam. (Rómaiaknak írt levél 7, 9)

  • A törvény természetesen szent, a parancs is szent, igaz és jó. (Rómaiaknak írt levél 7, 12)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.” São Padre Pio de Pietrelcina