Gefunden 129 Ergebnisse für: Júdás
A Júdás elõl Júdeából elmenekült pogányok tömegestül csatlakoztak Nikanorhoz, mert azt hitték, hogy a zsidókra szakadó bajból és szorongattatásból hasznuk származik. (Makkabeusok II. könyve 14, 14)
Júdás testvére, Simon megtámadta Nikanort, de az ellenség hirtelen megjelenésére egy kissé megingott. (Makkabeusok II. könyve 14, 17)
Ám amikor Nikanor meghallotta, mekkora bátorságról tettek tanúságot Júdás csapatai és milyen elszántan harcoltak a hazáért, nem merte vérontással dûlõre vinni az ügyet. (Makkabeusok II. könyve 14, 18)
Júdás elõzõleg fölfegyverzett embereket állított megfelelõ helyekre, nehogy valami alattomos támadás érje az ellenség részérõl. De a tanácskozás békés mederben folyt le. (Makkabeusok II. könyve 14, 22)
Amikor Nikanor megtudta, hogy Júdás csapatai Szamaria helységeiben állomásoznak, azt tervezte, hogy egy szombati napon minden kockázat nélkül megtámadja õket. (Makkabeusok II. könyve 15, 1)
Nikanor gõgjében felfuvalkodva arra gondolt, hogy Júdás csapatain aratott gyõzelmére nyilvános emlékmûvet emel. (Makkabeusok II. könyve 15, 6)
Júdás nagyszerû szavai lelket öntöttek beléjük, hisz alkalmasak voltak rá, hogy fölkeltsék a bátorságot, és megerõsítsék az ifjak szívét. Így elhatározták, hogy nem vernek tábort, hanem bátran támadást indítanak, és kimenetelét a szerencsére bízzák. A várost, a vallást és a templomot ugyanis veszély fenyegette. (Makkabeusok II. könyve 15, 17)
Júdás és emberei imádkozva és könyörögve támadtak rá az ellenségre. (Makkabeusok II. könyve 15, 26)
Júdás pedig, aki testestül-lelkestül feláldozta magát honfitársaiért, és ifjú kora óta mindig hûségesen kitartott a testvérei iránti szeretetben, kiadta a parancsot, hogy Nikanornak vágják le fejét és a kezét a karjával együtt, és vigyék Jeruzsálembe. (Makkabeusok II. könyve 15, 30)
a kánai Simon és a karióti Júdás, aki késõbb árulója lett. (Máté evangéliuma 10, 4)
Nem az ácsnak a fia? Nem Mária az anyja, nem Jakab, József, Simon és Júdás a testvérei? (Máté evangéliuma 13, 55)
Ekkor a tizenkettõ közül az egyik, a karióti Júdás, elment a fõpapokhoz, (Máté evangéliuma 26, 14)