Gefunden 69 Ergebnisse für: Tobias és Sara
Tobit elmondta nekik, hogy Isten megkönyörült rajta és megnyitotta a szemét. Amikor Tobit közel ért Sárához, fiának, Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá, ezekkel a szavakkal: "Isten hozott, lányom! Legyen áldott atyád, legyen áldott az én Tóbiás fiam, s légy áldott te is lányom! Isten hozott otthonodba, (legyen részed) örömben és áldásban. Lépj be, lányom!" Azon a napon Ninivében minden zsidó ünnepelt, és unokatestvérei - Achikár és Nádáb - is eljöttek, hogy részt vegyenek Tobit örömében. (Tóbiás könyve 11, 17)
Akkor Tóbiás hívatta útitársát, és így szólt hozzá: "Fogadd el a felét annak, amit hoztál, azért, amit tettél, aztán menj békével!" (Tóbiás könyve 12, 5)
Tudjátok meg hát, hogy amikor imádkoztatok, te meg Sára, kéréseteket az Úr fölséges színe elé vittem és felolvastam. Éppen úgy azt is, hogy eltemetted a halottakat. (Tóbiás könyve 12, 12)
Amikor anyja is meghalt, Tóbiás az apja mellé temette el. Aztán feleségével és gyermekeivel Médiába költözött. Ekbatanában lakott Ráguelnél, az apósánál. (Tóbiás könyve 14, 12)
Öregségükben gondoskodott apósáról és anyósáról, aztán el is temette õket, Ekbatanában, Médiában. Tóbiás örökölte Ráguel vagyonát is meg apjáét, Tobitét is. (Tóbiás könyve 14, 13)
Aztán egy része egy nagyon tekintélyes emberé, egy bizonyos Hirkánuszé, Tóbiás fiáé. A dolog egyáltalán nem úgy áll, ahogyan az a semmirekellõ Simon álnokul állította. Az összes ezüst négyszáz talentumot tesz ki, az arany pedig kétszázat. (Makkabeusok II. könyve 3, 11)
Nem gyengült meg a hite, bár majdnem százesztendõs volt, nem gondolt életerejét vesztett testére, sem Sára elapadt méhére. (Rómaiaknak írt levél 4, 19)
Sára is a hitében kapta az erõt, hogy elõrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hûségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. (Zsidóknak írt levél 11, 11)
Így engedelmeskedett Sára is Ábrahámnak, akit urának nevezett. Az õ leányai vagytok, ha jót tesztek, és semmiféle fenyegetéstõl nem ijedtek meg. (Szent Péter I. levele 3, 6)