Gefunden 105 Ergebnisse für: Vett
Dávid így szólt: "Az Úr, Izrael Istene nyugalmat adott népének, és minden idõkre lakást vett Jeruzsálemben. (Krónikák I. könyve 23, 25)
Abija ellenben megerõsödött. Tizennégy asszonyt vett feleségül, és huszonkét fiút meg tizenhat leányt nemzett. (Krónikák II. könyve 13, 21)
Kivéve a jegyzékbe vett harmincéves és ennél idõsebb férfiakat, s azokat, akik eljöttek az Úr templomába mindennapi szolgálatukat ellátni, köteleségük és beosztásuk szerint. (Krónikák II. könyve 31, 16)
A papok közül: Hobajja fiai, Hakhosz fiai, Barzilláj fiai - ez a gileádi Barzilláj leányai közül vett magának feleséget és tõle kapta a nevét. (Ezdrás könyve 2, 61)
s az elsõ hónap elsõ napjáig minden férfi dolgával végeztek, aki idegen asszonyt vett feleségül. (Ezdrás könyve 10, 17)
A papok közül Hobajja fiai, Hakkosz fiai, Barzilláj fiai - ez a gileádi Barzilláj lányai közül vett magának feleséget és tõle kapta nevét. (Nehemiás könyve 7, 63)
Teherhordónak számos tevét, szamarat és öszvért vett, az élelmezéshez meg bárányt, szarvasmarhát és kecskét, annyit, hogy nem lehetett megszámlálni. (Judit könyve 2, 17)
igen nagy rémület vett erõt rajtuk, és rettegtek Jeruzsálemért és az Úrnak, Istenüknek templomáért. (Judit könyve 4, 2)
Izrael asszonyai mind összejöttek, hogy láthassák Juditot, s körtáncot jártak, úgy ünnepelték. Judit lombos ágakat vett a kezébe és az asszonyoknak adta. Majd Judit is, kísérõi is koszorút tettek a fejükre olajfaágakból, (Judit könyve 15, 12)
Ezt olvassuk bennük: "A zsidó Mardokeus a második volt Achasvéros király után, a zsidók elõtt tekintélyes ember, testvérei sokaságának körében pedig kedves, mert népe javát kereste, a fajtájának boldogulása érdekében szólt." (a) Mardokeus így szólt: "Mindent Isten vitt végbe. (b) Emlékezz az álomra, amelyet ezekkel az eseményekkel kapcsolatban láttam - semmi sem maradt beteljesületlenül: (c) sem a kis forrás, amely folyóvá dagadt, sem a fény, amely felragyogott, sem a nap, sem pedig a víz bõsége. Eszter ez a folyó, akit a király felségül vett és királynévá tett. (d) A két sárkány én vagyok meg Ámán. (e) A nemzetek azok, akik összegyûltek, hogy kiirtsák a zsidók nevét. (f) Népem, Izrael az Istenhez kiáltott és megszabadult. Mert az Úr óvott meg minket ezektõl a bajoktól. Az Úr vitte végbe ezeket a jeleket és csodákat, amilyeneket a pogányok között nem mûvelt soha. (g) Valójában õ rendelt két sorsot, egyet Isten népe javára, egyet a pogány népek számára. (h) S ezek a sorsok beteljesedtek minden népen az õ terve szerint a meghatározott órában, idõben és napon. (i) Isten akkor megemlékezett népérõl, s igazságot szolgáltatott örökségének. (k) Ezért ezek a napok, Adar hónap tizennegyedik és tizenötödik napja az ünnepi összejövetel, az öröm és vigasság napjai lesznek az Úr színe elõtt minden nemzedéken át, örökkön-örökké népében, Izraelben." (l) Ptolemeusz és Kleopatra uralkodásának 4. évében Dosziteus, aki papnak és levita származásúnak mondta magát, valamint fia, Ptolemeusz hozták ezt a purimra vonatkozó levelet. Azt állították róla, hogy hiteles és a jeruzsálemi közösségbõl való Lüzimachosz fordította le, Ptolemeusznak a fia. (Eszter könyve 10, 3)
Ez hamuba ült, s egy cserépdarabot vett a kezébe, hogy azzal vakargassa magát. (Jób könyve 2, 8)
Nyakszirtjén az erõ vett lakást magának, elõtte meg a rémület jár. (Jób könyve 41, 14)