Gefunden 1624 Ergebnisse für: bor

  • Naftali olyan, mint egy iramló szarvas, amelynek kedves borjai vannak. (Teremtés könyve 49, 21)

  • József ráborult atyjára, sírt fölötte és megcsókolta. (Teremtés könyve 50, 1)

  • Azután testvérei maguk mentek Józsefhez, leborultak elõtte és így szóltak: "Nézd, szolgáid vagyunk." (Teremtés könyve 50, 18)

  • Járjunk el vele szemben okosan, hogy megakadályozzuk szaporodását. Különben háború esetén ellenségeink számát fogja növelni. Harcolni fog ellenünk, s utána elhagyja az országot." (Kivonulás könyve 1, 10)

  • Isten a bábák jámborsága révén biztosított utódokat neki. (Kivonulás könyve 1, 21)

  • Erre Cippora fogott egy éles követ, levágta fia elõbõrét, megérintette vele Mózes ágyékát és így szólt: "Valóban vérvõlegényem vagy." (Kivonulás könyve 4, 25)

  • A nép hitt és örült, hogy az Úr meglátogatta Izrael fiait, s hogy megemlékezett szenvedésükrõl: meghajoltak és arcra borultak. (Kivonulás könyve 4, 31)

  • Áron kinyújtotta karját Egyiptom vizei fölé, erre elõjöttek a békák és elborították Egyiptom földjét. (Kivonulás könyve 8, 2)

  • Ám Mózes ellenkezett: "Ezt nem tehetjük. Mi olyan állatokat áldozunk fel az Úrnak, a mi Istenünknek, amelyeknek bemutatása az egyiptomiak szemében szörnyûség. Ha mi olyan áldozatot mutatnánk be, amelytõl az egyiptomiak borzadnak, nemde, megköveznének bennünket? (Kivonulás könyve 8, 22)

  • Egészen elborították és elhomályosították a föld felszínét, s felfaltak minden növényt a mezõn és minden gyümölcsöt, amit a jégesõ megkímélt. Egész Egyiptomban semmi zöld nem maradt a fákon és semmi növény a mezõn. (Kivonulás könyve 10, 15)

  • Azután az Úr így szólt Mózeshez: "Nyújtsd ki kezedet az ég felé, és olyan sötétség borítja el az egész országot, hogy meg lehet tapogatni." (Kivonulás könyve 10, 21)

  • Akkor majd hivatalnokaid mind hozzám jönnek, leborulnak elõttem és mondják: Vonuljatok ki, ti és az egész nép, amely téged követ. Akkor majd kivonulunk." Ezután nagy haraggal távozott a fáraótól. (Kivonulás könyve 11, 8)


“O amor sem temor torna-se presunção.” São Padre Pio de Pietrelcina