Gefunden 384 Ergebnisse für: saját
Szolgái szekérre tették és Megiddóból holtan Jeruzsálembe vitték, s ott a saját sírjába temették. Az ország népe fogta Jozija fiát, Joachászt, fölkente és megtette atyja helyett királynak. (Királyok II. könyve 23, 30)
Leütött egy ötkönyöknyi termetû egyiptomit is, akinek olyan dárda volt a kezében, mint egy zubolyfa. Odament hozzá egy bottal, kicsavarta az egyiptomi kezébõl a dárdát, és saját dárdájával ölte meg. (Krónikák I. könyve 11, 23)
Uram, nincs senki, aki hasonló volna hozzád. Rajtad kívül nincs más Isten, ezt saját fülünkkel hallottuk. (Krónikák I. könyve 17, 20)
Dávid levette Milkom fejérõl a koronát. Úgy találta, hogy egy talentum aranyat nyom, és értékes kõ van benne. Dávid a saját fejére tette. A városból nagyon gazdag zsákmányt hozott el. (Krónikák I. könyve 20, 2)
Nézd, saját szegénységembõl félre tudtam tenni az Úr háza számára 100 000 aranytalentumot, egymillió ezüsttalentumot, s annyi vasat és bronzot, hogy meg sem lehet mérni. Fát és követ is szereztem, de még te is tehetsz hozzájuk. (Krónikák I. könyve 22, 14)
Ez a Benajahu a harminc vitéz egyike volt, s vezetõje lett a harmincnak és saját osztályának. A fiát Ammizabadnak hívták. (Krónikák I. könyve 27, 6)
Nem akartam hinni a híreknek, míg el nem jöttem, és saját szememmel meg nem gyõzõdtem róla, hogy - lám - még a felét se jelentették nekem nagy bölcsességedrõl. Felülmúltad a hírt, amelyet hallottam. (Krónikák II. könyve 9, 6)
Mivel a visszavonuló csapatok súlyos betegen hagyták hátra, saját szolgái esküdtek össze ellene Jehojada fõpap fiának vére miatt és megölték õt ágyában. Dávid városában temették el, de nem a királyok sírboltjában. (Krónikák II. könyve 24, 25)
De fiaikat nem ölette meg Mózes törvénykönyvének elõírása szerint, ahol ezt parancsolta az Úr: "Nem szabad halállal büntetni az atyákat fiaik miatt, sem a fiúkat atyáik miatt, mert mindenkinek csak a saját bûnéért kell halállal lakolnia." (Krónikák II. könyve 25, 4)
Ezért az Úr megharagudott Amacjára, elküldte hozzá egyik prófétáját, és az kérdõre vonta: "Hogy tudtad szolgálni egy nép isteneit, amelyek saját népüket sem tudták megmenteni kezedtõl?" (Krónikák II. könyve 25, 15)
Hinnom fiának völgyében tömjént gyújtott, sõt saját fiait is megégette a tûzben, azoknak a nemzeteknek iszonyú szokása szerint, amelyeket az Úr elûzött Izrael fiai elõl. (Krónikák II. könyve 28, 3)
Ezért az Úr megharagudott Júdára és Jeruzsálemre, rettegést, pusztulást bocsátott rájuk, és gúny tárgyává tette õket, amint saját szemetekkel láthatjátok. (Krónikák II. könyve 29, 8)