Gefunden 67 Ergebnisse für: vetett

  • Karmi fiai: Achár, aki bajba hozta Izraelt, mivel átok alá vetett dolgot tulajdonított el. (Krónikák I. könyve 2, 7)

  • Salamon az Isten háza építésekor ekkora alapokat vetett: a hossza hatvan, a szélessége pedig húszkönyöknyi volt az õsi mértékegység szerint. (Krónikák II. könyve 3, 3)

  • Erre a király magához hívatta Jehojada fõpapot és kérdõre vonta: "Miért nem sürgeted a levitákat, hogy Júdából és Jeruzsálembõl beszedjék az adót, amelyet Mózes, az Úr szolgája vetett ki Izrael közösségére a megnyilatkozás sátora javára. (Krónikák II. könyve 24, 6)

  • Egyiptom királya ugyanis elmozdította a királyságból, Jeruzsálembõl, az országra pedig száz talentum ezüst és száz talentum arany sarcot vetett ki. (Krónikák II. könyve 36, 3)

  • A nép vezetõi Jeruzsálemben telepedtek le, a nép többi része meg sorsot vetett, hogy tízbõl egy ember Jeruzsálembe, a szent városba jöjjön lakni, a többi kilenc pedig maradjon a városokban. (Nehemiás könyve 11, 1)

  • Ha néped, amely a hegyvidéket lakja, nem vetett volna meg, nem emeltem volna lándzsát ellene. Õk akarták így! (Judit könyve 11, 2)

  • Memukán - a király és a fejedelmek hallatára - így válaszolt: "Nemcsak a király ellen vétett Vasti királyné, hanem minden fejedelem és minden nép ellen is, akik, s amelyek Achasvéros összes tartományában csak vannak. (Eszter könyve 1, 16)

  • "Az agagita Hamdata fia, Ámán, minden zsidó üldözõje vesztükre tört a zsidóknak, s "purt", azaz sorsot vetett megsemmisítésükre és pusztulásukra. (Eszter könyve 9, 24)

  • Achasvéros király adót vetett ki a szárazföldre és a tenger szigeteire. (Eszter könyve 10, 1)

  • Áthatolhatatlan gátat emelt elém, és az ösvényemre sötétséget vetett. (Jób könyve 19, 8)

  • Érje õket fájdalmas pusztulás, akadjanak a nekem vetett hálóba maguk, és essenek bele a verembe! (Zsoltárok könyve 35, 8)

  • Ezért napjaikat megrövidítette, éveiknek hamar véget vetett. (Zsoltárok könyve 78, 33)


“O meu passado, Senhor, à Tua misericórdia. O meu Presente, ao Teu amor. O meu futuro, à Tua Providência.” São Padre Pio de Pietrelcina