1 Harmadnap menyegzõt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt.
2 Jézust is meghívták a menyegzõre, tanítványaival együtt.
3 Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: "Nincs több boruk."
4 Jézus azt felelte: "Asszony, a te gondod az én gondom. De még nem jött el az én órám."
5 Erre anyja szólt a szolgáknak: "Tegyetek meg mindent, amit csak mond!"
6 Volt ott hat kõkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérõs.
7 Jézus szólt nekik: "Töltsétek meg a korsókat vízzel!" Meg is töltötték azokat színültig.
8 Ekkor azt mondta nekik: "Most merítsetek belõle, és vigyétek oda a násznagynak." Odavitték.
9 Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való - a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták -, hívatta a násznagy a võlegényt,
10 s szemére vetette: "Elõször mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort."
11 Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsõségét, s tanítványai hittek benne.
12 Aztán lement anyjával, testvéreivel és tanítványaival Kafarnaumba, de csak néhány napig maradtak ott.
13 A zsidók húsvétjának közeledtével Jézus fölment Jeruzsálembe.
14 A templomban kalmárokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott telepedtek le.
15 Kötélbõl ostort font, és mind kiûzte õket a templomból, juhaikkal és ökreikkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, asztalaikat felforgatta,
16 a galambárusoknak meg azt mondta: "Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!"
17 Tanítványainak eszükbe jutott az Írás szava: "Emészt a házadért való buzgalom."
18 A zsidók azonban szót emeltek, ezekkel a szavakkal fordultak hozzá: "Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezt mered tenni?"
19 Jézus azt válaszolta: "Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem."
20 A zsidók ellene vetették: "Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, s te három nap alatt újjáépítenéd?"
21 De õ saját teste templomáról beszélt.
22 Amikor föltámadt a halálból, tanítványai visszaemlékeztek ezekre a szavakra, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
23 Akkor, amikor húsvét ünnepe alkalmával Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, sokan hittek benne, mert látták a csodákat,
24 amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat,
25 s nem szorult rá, hogy bárki is felvilágosítsa az emberrõl. Tudta, mi lakik az emberben.
Versículos relacionados com János evangéliuma, 2:
A János evangéliumának második fejezete Jézus első nyilvános csodájáról számol be, amikor a vizet borsá változtatta Cana -ban. Ez a fejezet magában foglalja azt az epizódot is, amelyben Jézus kiutasítja a jeruzsálemi templomkereskedőket, és haláláról és feltámadásáról beszél. Az alábbiakban öt vers található a fejezet témáival kapcsolatban:
Lukács 2:19: "De Mary megtartotta ezeket a dolgokat, és a szívében tükröződött." Ez a vers arról szól, hogy Mária szívében tartja a Jézus születését körülvevő szavakat és eseményeket. Hasonlóképpen, a János evangéliumának 2. fejezetének eseményei megmutatják annak fontosságát, hogy tükrözzék Jézus tanításait és csodáit.
Máté 21:12: "És Jézus belépett Isten templomába, kiutasította mindazokat, akik ott eladtak és vásároltak, leütötte a pénzváltók asztalát és azoknak a székeit, akik galambokat adtak el." Ez a vers egy olyan jelenetet ír le, amely hasonló a János 2 -ben, amelyben Jézus kiutasítja a jeruzsálemi templomkereskedőket. Ez megmutatja annak fontosságát, amelyet Jézus adott a helyes imádatnak Istennek és a templom szentségének.
Márk 10:34: "És gúnyolják, hogy rájuk köpködjenek, megsemmisítsék és megölik; de három nap múlva fel fog emelkedni." Ebben a versben Jézus a haláláról és a feltámadásáról beszél, amely fontos téma, amelyet a 2. Jánosban foglalkoznak, amikor Jézus azt mondja a tanítványoknak, hogy ha a templom megsemmisül, három nap alatt újjáépíti őt.
János 1:14: "És a szó testré vált és lakott köztünk, és láttuk dicsőségét, az Atya egyetlen született dicsőségét, tele kegyelemmel és igazsággal." Ez a vers Jézus megtestesülését írja le, János 2. fejezetének fontos témája, mivel az első nyilvános csodája bemutatja isteni hatalmát.
Zsidók 4:15: "Mert nincs olyan főpapunk, aki nem tudja sajnálni gyengeségeinket, mindenben kísértés volt a hasonlóságunkhoz, de bűn nélkül." Ez a vers arról szól, hogy Jézus miként tapasztalta meg ugyanazokat a kísértéseket és gyengeségeket, mint az emberek, de bűn nélkül maradtak. Ez releváns az epizódban, amikor Jézus a vizet borgá változtatja, megmutatva, hogy bőséget tud biztosítani anélkül, hogy átadná az élet túllépéseit és kísértéseit.
Kapitel: