1 A három férfi felhagyott vele, hogy Jóbnak felelgessen, mert igaz volt a saját szemében.
2 Ekkor fölgerjedt a Rám nemzetségbõl való Barákel fiának, a buzi Elihunak a haragja. Jób ellen támadt fel haragja, mert az Isten elõtt igaznak gondolta magát.
3 Három barátjára is mérges volt, mert nem találták el a feleletet, és így eltûrték, hogy Istent meghazudtolja.
4 Míg azok beszéltek, Elihu addig várt. Mert azok idõsebbek voltak, mint õ.
5 Amikor azonban Elihu látta, hogy a három férfi nem tud többé mit válaszolni, fölgerjedt haragja.
6 Ekkor hozzákezdett Barákel fia, Elihu és így szólt: Fiatal vagyok még, ti pedig már õszek, ezért tartózkodtam, aztán szégyelltem is tudtotokra adni, mi a véleményem.
7 Gondoltam magamban: "Szóljon az öregkor, évek teljessége hirdesse bölcsességét!"
8 De csak a szellem, amely az emberben lakik, a Mindenható lehelete, csak az tesz okossá.
9 Nem mindig okosak, kiknek éve számos, s nem mindig helyes a vének felfogása.
10 Ezért bátorkodom szólni. Figyeljetek! Szeretnék magam is véleményt mondani.
11 Nézzétek, én vártam, míg ti beszéltetek, és odafigyeltem bölcs szavaitokra. Míg a megfelelõ szóra rátaláltok,
12 jól odafigyelve követtem szavatok. De lám, egyiktek sem cáfolta meg Jóbot, közületek szavára egy sem felelt meg.
13 Ne gondoljátok: "Mi találtuk fel a bölcsességet, egyenest az Isten, nem ember tanított."
14 Én bizony nem szólnék ilyenféle módon, s nem felelnék neki mondásaitokkal.
15 Azok zavartak, választ nem adnak, kifogytak a szóból.
16 Várakozzam tán még? Hisz már nem beszélnek, csöndben álldogálnak, s nem felelnek semmit.
17 Felelek hát akkor a magam részérõl, tudtotokra adom, mi a véleményem.
18 Mert gondolatokkal vagyok telis-tele, ûz és hajt a lélek, amely bennem lakik.
19 Lám, olyan a keblem, mint a lefojtott bor, új tömlõk módjára utóbb még szétszakad.
20 Így hát beszélnem kell, hogy megkönnyebbüljek, megnyitom ajkamat, hogy választ adhassak.
21 Nem fogok senkinek a pártjára állni, hízelgõ szavakkal senkit nem illetek.
22 Nem értek én ahhoz, hogy kell hízelegni, Teremtõ Istenem, hamar elszólítna.
Versículos relacionados com Jób könyve, 32:
A Job 32 bemutatja Eliú -t, egy fiatalembert, aki jelen volt Job és barátai megbeszélésein, de még nem beszélt. Őt nagy bölcsességgel és igazságosság iránti lelkesedéssel írják le. Eliú új beszélgetőpartnerként mutatja be magát, és arra készül, hogy feltárja gondolatait Job szenvedéséről. A Job 32 -ben szereplő témákkal kapcsolatos öt vers biztosítása érdekében a Job verseit kizárják az eredményekből.
Példabeszédek 2:6: "Mert az Úr bölcsességet ad; szája folytatja az ismereteket és az észlelést." Ez a közmondások verse rámutat arra, hogy a bölcsesség Istentől származik, és ez egy ajándék, amelyet meg lehet keresni és fogadni.
James 1:5: "Ha valamelyikőtöknek nincs bölcsessége, kérdezze meg Istennek, aki szabadon ad mindenkit, jóakaratot, és megkapják." Ez a James vers arra ösztönzi a hívõket, hogy kérjék Istent a bölcsességtől, amikor hiányoznak, mert szabadon adja.
Colossians 4:5-6: "Íme, bölcsen kívülről; Hozza ki a legtöbb lehetőséget. A beszéded mindig kellemes és sóval fűszerezve, hogy tudják, hogyan kell válaszolni mindegyikre." Ez a kolosszusok verse kiemeli a cselekedet és a bölcs beszéd fontosságát mások előtt annak érdekében, hogy jó tanúvallomást tegyenek.
Példabeszédek 4:7: "A bölcsesség a legfontosabb; mert a bölcsesség mindent alkalmaz, ami a megértés megszerzésében van." Ez a közmondások verse hangsúlyozza a bölcsesség fontosságát és ösztönzi a megértés folyamatos keresését.
Efézus 5:15-16: "Tehát vigyázzon, hogyan élsz, nem olyan ostoba, hanem bölcs módon, hogy a legtöbbet hozza ki az egyes lehetőségekből, mert a napok rosszak." Ez az efezusiak verse kiemeli a bölcsességgel való élet fontosságát és kihasználva a felmerülő lehetőségeket.
Kapitel: