1 Ha arra a földre érkezel, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, elfoglalod és letelepedsz rajta, mindenbõl, amit azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked, betakarítasz,
2 vedd az elsõ termés egy részét, tedd be egy kosárba, s menj el arra a helyre, amelyet az Úr, a te Istened neve kiválaszt.
3 Menj oda a paphoz, aki akkor épp ellátja a szolgálatot, s mondd neki: "Kijelentem ma az Úrnak, az én Istenemnek, hogy megérkeztem arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért atyáinknak!"
4 A pap erre vegye ki a kezedbõl a kosarat, s állítsa az Úr, a te Istened elé.
5 Te pedig mondd az Úr, a te Istened színe elõtt: "Apám vándorló arám volt, lement Egyiptomba, s ott élt idegenként; kevesen követték, mégis nagy, erõs és népes néppé vált.
6 Amikor aztán az egyiptomiak rosszul bántak velünk, sanyargattak és kemény szolgaságba vetettek minket,
7 akkor az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk, s az Úr meghallgatta könyörgésünket, meglátta nyomorúságunkat, elnyomatásunkat és szorongatottságunkat.
8 Az Úr erõs kézzel és kinyújtott karral kivezetett Egyiptomból, nagy rémületet támasztva, jelek és csodák kíséretében.
9 Erre a földre hozott, és nekünk adta ezt a tejjel-mézzel folyó országot.
10 Itt hozom annak a földnek elsõ termését, amelyet te, az Úr, nekem adtál." Ezzel hagyd ott (a kosarat) az Úr, a te Istened színe elõtt, majd borulj le az Úr, a te Istened elõtt,
11 és örülj egész családoddal, a levitával és a körödben élõ idegennel együtt, mindannak a jónak, amit az Úr, a te Istened adott neked.
12 Amikor a harmadik esztendõben, a tized évében minden termésedbõl kiveszed a teljes tizedrészt és odaadod a levitának, az idegennek, az árvának és az özvegynek, hogy városaidban jóllakásig egyenek,
13 mondd az Úr, a te Istened színe elõtt: "Elhoztam házamból, ami szent, s íme, fölajánlom a pap és az idegen, az árva és az özvegy javára, törvényed szerint, amelyet szabtál nekem. Nem hágtam át, s nem vettem semmibe egyetlen törvényedet sem.
14 Nem ettem belõle halottat siratva, nem ettem belõle, amikor tisztátalan voltam, s halottnak sem ajánlottam fel belõle. Engedelmeskedtem az Úr, az én Istenem szavának, mindenben úgy jártam el, ahogy parancsoltad.
15 Tekints hát le szent hajlékodból, az égbõl, és áldd meg népedet, Izraelt és az országot, amelyet nekünk adtál, amint atyáinknak esküvel ígérted, a tejjel-mézzel folyó országot."
16 Az Úr, a te Istened a mai napon megparancsolja neked, hogy tartsd meg ezeket a parancsokat és törvényeket. Kövesd hát õket lelkiismeretesen, szíved, lelked mélyébõl.
17 Az Úr azt akarja, hogy vedd tudomásul ma nyilatkozatát: a te Istened lesz, ha az õ útján jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit és hallgatsz a szavára.
18 Továbbá azt kívánja az Úr, hogy nyilatkoztasd ma ki: az õ tulajdon népe leszel - amint mondta neked -, s szem elõtt tartod a parancsait.
19 Akkor minden más népnek fölébe emel, tiszteletben, hírnévben és dicsõségben, és az Úrnak, a te Istenednek szentelt nép leszel, amint megmondta.
Versículos relacionados com Második Törvénykönyv, 26:
A Mózes 26. Mózes a első gyümölcsök felajánlásáról és arról a kötelezettségről szól, hogy az Úr számára ajánlatot hozzon, mint hála kifejezését az emberekért tett tevékenységekért. A 26. Mózesban tárgyalt témákkal kapcsolatos versek a következők:
Leviticus 23:10-11: "Beszéljen Izrael gyermekeivel, és mondd el nekik, amikor beléptek a Földbe, amely ad neked, és betakarítást végez, majd a paphoz mártást kell hozni, az első gyümölcsöket A betakarításodból, és a mártást az Úr elõtt mozgatja, hogy elfogadhatják; szombat után a pap mozgatja őt. " Ez a vers az FirstFruits ajánlatáról szól, amelyet a Mózes 26:1-11.
2 Korinthus 9:7: "Mindegyik szíve szerint járul hozzá, nem szomorúsággal vagy szükségességgel; mert Isten szereti azt, amit örömmel ad." Ez a vers kiemeli az öröm és a nagylelkűség adásának fontosságát, amely a Mózes 26 egyik fő témája.
Zsoltár 50:14: "Adj fel Dicséret áldozatát, és fizesse a legmagasabb fogadalmakat." Ez a vers rámutat arra, hogy az Úrnak nyújtott ajánlat nemcsak kötelesség, hanem lehetőséget is arra, hogy dicséretet és hálát fejezzen ki neki, amint azt a Mózes 26. pontja hangsúlyozza.
1 Krónikák 29:14: "Mert ki vagyok, és ki az én népem, hogy hatalmunk volt, hogy ez önként adja meg? Mert minden tőled származik, és a kezedből adunk." Ez a vers rámutat arra, hogy minden dolog Istentől származik, és az ajánlat ennek felismerésének és a hála kifejezésének módja, amely a Mózes 26 fő témája.
Malachi 3:10: "Hozd el az összes tizedet a kincsházba, hogy a házamban karbantartás legyen, és aztán bebizonyítsa be, azt mondja, hogy a házigazdák ura, ha nem nyitom meg a menny ablakait, és ne öntsek ki téged olyan áldás, amely figyelmezteti a legnagyobb gazdagságot. " Ez a vers kiemeli a tizedes és az Úr felajánlásának fontosságát, ígérve, hogy megáldja azokat, akik ezt teszik. A nagylelkűség és az Isten áldásainak ez a témája ismétlődő téma a Mózes 26 -ban.
Kapitel: