1 Ezt mondta az Úr Mózesnek:
2 "Küldj elõre embereket, hogy szerezzenek híreket Kánaán földje felõl, amelyet Izrael fiainak szándékozom adni. Atyáik minden törzsébõl küldjetek egyet, olyat, aki a vezetõk közé tartozik."
3 Mózes tehát elõreküldte az Úr parancsára ezeket a megbízható embereket Paran pusztájáról, akik Izrael fiainak fejei közül valók voltak.
4 Így hívják õket: Ruben törzsébõl Sammua, Zakkur fia;
5 Simeon törzsébõl Hori fia, Safat;
6 Júda törzsébõl Jefunne fia, Kaleb;
7 Isszachár törzsébõl Jigal, József fia;
8 Efraim törzsébõl Hosea, Nun fia;
9 Benjamin törzsébõl Rafusz fia, Palti;
10 Zebulun törzsébõl Szodi fia, Gaddiel;
11 József törzsébõl, Manassze nemzetségébõl Szuszi fia, Gaddi;
12 Dán törzsébõl Gemalli fia, Ammiel;
13 Áser törzsébõl Michael fia, Szetur;
14 Naftali törzsébõl Vofszi fia, Nachbi;
15 Gád törzsébõl Machi fia, Geuel.
16 Ez volt a nevük azoknak a férfiaknak, akiket Mózes elõreküldött, hogy Kánaán földjérõl híreket szerezzenek. Hoseát azonban, Nun fiát Józsuénak nevezte el.
17 Amikor Mózes útra bocsátotta õket Kánaán földjének kikémlelésére, így szólt hozzájuk: "Menjetek végig az ország déli részén, aztán kapaszkodjatok fel a hegyre
18 és nézzétek meg, milyen az ország és a nép, amely lakja, erõs-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok,
19 milyen az ország, ahol él, jó-e vagy rossz, s milyenek a városok, amelyeket benépesít, nyitott tábor vagy erõdítmény módjára épültek-e,
20 végül hogy áll a dolog a földjével, kövér-e vagy sovány, nõnek-e rajta fák vagy sem. Szedjétek össze minden erõtöket, s hozzatok a föld gyümölcsébõl is néhányat magatokkal." Épp a szüret kezdetének volt az ideje.
21 Elmentek hát, és kikémlelték az országot Cin pusztájától a Hamatba vivõ út elején fekvõ Rechobig.
22 Áthaladtak a déli országrészen és elértek Hebronba, ahol Enak leszármazottai, Achiman, Sesai és Talmai éltek. [Hebron ugyanis hét évvel elõbb épült, mint az egyiptomi Tanisz.]
23 Amikor Eskol völgyébe értek, levágtak egy szõlõfürtöt a szõlõvesszõvel együtt, ezt kettesével egy boton vitték, aztán néhány gránátalmát és fügét is (szedtek).
24 Azt a helyet Eskolnak nevezték arról a szõlõrõl, amelyet Izrael fiai leszedtek.
25 Negyven nap múlva, miután az országot kikémlelték, megfordultak,
26 és visszatértek Mózeshez, Áronhoz és Izrael egész közösségéhez. Paran pusztájába, Kádes irányába, és számot adtak híreikrõl az egész közösségnek, s közben megmutatták az ország gyümölcseit.
27 Beszámoltak nekik e szavakkal: "Elmentünk abba az országba, ahová küldtél bennünket. Csakugyan tejjel-mézzel folyó (ország), lám, itt a kóstoló gyümölcseibõl.
28 Hanem a nép, amely az országot lakja, erõs, s a városok meg vannak erõsítve, ráadásul nagyon nagyok. Enak utódait is láttuk ott.
29 A déli országrészt amalekiták lakják, a hetiták, a jebuziták és az amoriták inkább a hegyre húzódnak, a kánaániak pedig a tenger partját és a Jordán völgyét népesítik be."
30 Kaleb buzdító beszédet intézett a Mózes köré gyûlt néphez: "Késedelem nélkül vonuljunk oda és szerezzük meg magunknak; egész jól úrrá lehetünk rajta!"
31 Hanem azok az emberek, akik vele együtt ott jártak, ellene vetették: "Nem vagyunk képesek azzal a néppel szembeszállni; erõsebbek, mint mi vagyunk."
32 Ezután mindenféle rosszat mondtak Izrael fiainak arról az országról, amelyet kikémleltek: "Az az ország, amelyet bejártunk, hogy kifürkésszük, olyan ország, amely elemészti lakóit, s az emberek, akiket láttunk, mind hatalmasak.
33 Óriásokat is láttunk ott. Enak fiait, az óriások nemzetségébõl, úgyhogy olyannak éreztük magunkat mellettük, mint valami szöcskék, és az õ szemükben is épp olyannak látszhattunk."
Versículos relacionados com Számok könyve, 13:
A számok 13. fejezete A tizenkét kém elküldését a Kanaán földjére küldi el annak érdekében, hogy felfedezzék azt az invázió előtt. Az alábbiakban kiválasztott versek olyan témákhoz kapcsolódnak, mint a hit, a bátorság, az engedetlenség, az Istenbe vetett bizalom és az ígéretei.
Mózes 1:21: "Lásd, az Úr, az Isten, ő adta neki a Földet. Menj fel, és birtokoljon, mint az Úr, az ősei istene, megígérte neki "" Ebben a versben Mózes arra buzdítja Izrael népét, hogy bízzanak Isten ígéretében, és bátorítsák a birtokot a nekik megígért földterület birtoklására.
Mózes 1:26: "De megtagadta a felemelkedést; lázadott az Úr, a te Istened rendje ellen." Ez a vers megmutatja Izrael népének engedetlenségét, aki megtagadta az Istenben való bízását és a Kanaán földjének birtoklását.
Joshua 1:9: "Nem rendeltem meg téged? Legyen erős és bátor! Ne szüntesse meg és ne legyen elriasztva, mert az Úr, az Istened, veled lesz, ahol jársz." Ezt a verset Isten mondta Joshua -nak, aki Mózesnek Izrael vezetőjének vált. Isten arra buzdítja Joshua -t, hogy bátor és bízzon az ígéreteiben, ahogy Mózes ösztönözte Izrael népét.
Joshua 2:24: "Felismerjük, hogy az Úr átadta ezt a földet a kezünknek, és hogy terrorja ránk esett, és ezért a Föld minden lakosa elriasztja előtted." Ez a vers azt mutatja, hogy az akadályok ellenére Isten jutalmazta Izrael népének hitét és bátorságát, aki a Kanaán földjét a kezükbe adta.
Joshua 14:12: "Most adja meg nekem ezt a hegyvidéki régiót, amelyet az Úr megígért nekem azon a napon. Hallottad azon a napon, hogy az anakinek ott vannak, és hogy a városok nagyok és erődök, de az Úr mellett az én oldalom mellett kiszállok. nekik, ahogy megígérte. " Ebben a versben, Caleb, az egyik kém, amelyben bíztak Istenben, és arra ösztönözték Izrael népét, hogy támadjanak Kanaánba, Joshua -ra hasonlítanak Isten ígéretére, és megerősíti az isteni segítségbe vetett hitüket a föld meghódításához.
Kapitel: