Found 195 Results for: állt

  • Így szólt hozzám: "Emberfia, fordítsd tekintetedet észak felé!" Észak felé fordítom tekintetemet, s lám, az oltár kapujától északra a féltékenység bálványa állt, egészen a bejáratnál. (Ezekiel könyve 8, 5)

  • Izrael házának vénei, hetven férfi állt a bálványok elõtt - köztük Safán fia, Jaazanjahu is -, s mindegyiknek füstölõ volt a kezében, és szállt a tömjén füstje. (Ezekiel könyve 8, 11)

  • Most bevitt az Úr templomának a belsõ udvarába. S lám, az Úr szentélyének a bejáratánál, az elõcsarnok és az oltár között mintegy huszonöt férfi állt az Úr szentélyének hátat fordítva; kelet felé néztek és leborultak kelet felé a Nap elõtt. (Ezekiel könyve 8, 16)

  • Az Úr dicsõsége fölemelkedett, elhagyta a várost, és azon a hegyen állt meg, amely a várostól keletre van. (Ezekiel könyve 11, 23)

  • Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel Edom gyûlöletet táplált Júda háza ellen, súlyosan vétkezett és bosszút állt rajta, (Ezekiel könyve 25, 12)

  • Odavitt és lám, ott volt egy ember, aki mintha ércbõl lett volna; lenzsinórt tartott a kezében, meg egy mérõvesszõt és ott állt a kapuban. (Ezekiel könyve 40, 3)

  • Elõcsarnoka a külsõ udvarra nyílott. Oszlopai, pálmái voltak, és nyolc lépcsõbõl állt a feljárata. (Ezekiel könyve 40, 31)

  • Elõcsarnoka a külsõ udvarra nyílott. Oszlopain pálmák voltak, az egyik oldalon is meg a másikon is. Nyolc lépcsõbõl állt a feljárata. (Ezekiel könyve 40, 34)

  • Elõcsarnoka a külsõ udvarra nyílott. Oszlopain pálmák voltak, az egyik felén is, meg a másikon is, s nyolc lépcsõbõl állt a feljárója. (Ezekiel könyve 40, 37)

  • Megmérte az udvart: a hossza száz könyök volt, a szélessége is száz könyök, s négyzet alakú volt. Az oltár pedig a templom elõtt állt. (Ezekiel könyve 40, 47)

  • És hallottam, hogy valaki a templomból beszélt hozzám, és a férfiú még mellettem állt. (Ezekiel könyve 43, 6)

  • A látomásban, amely fekvõhelyemen elõttem állt, ezt láttam: Lám, egy igen magas fa állt a föld közepén. (Dániel könyve 4, 7)


“É doce o viver e o penar para trazer benefícios aos irmãos e para tantas almas que, vertiginosamente, desejam se justificar no mal, a despeito do Bem Supremo.” São Padre Pio de Pietrelcina