Found 64 Results for: Embere
Illés azonban így válaszolt: "Ha Isten embere vagyok, szálljon alá tûz az égbõl, és pusztítson el az ötven (embereddel) együtt." Erre Isten tüze lecsapott az égbõl és elpusztította az ötvennel együtt. (Királyok II. könyve 1, 12)
Ezután még egy harmadik ötven (férfi) fölé rendelt embert is küldött. Hanem amikor a harmadik ötven (férfi) fölé rendelt ember fölment, leborult Illés elõtt és így szólt: "Isten embere, kíméld meg életemet és ennek az ötvennek az életét, ha számít valamit a szemedben. (Királyok II. könyve 1, 13)
Jehosafát azonban így szólt: "Nincs itt az Úrnak valamelyik prófétája, hogy megkérdezhetnénk általa az Urat?" Izrael királyának egyik embere azt válaszolta: "Itt van Elizeus, Safát fia, aki vizet öntött Illés kezére." (Királyok II. könyve 3, 11)
Az (asszony) így szólt férjének: "Nézd, tudom, hogy Istennek szent embere az, aki mindig betér hozzánk. (Királyok II. könyve 4, 9)
Erre fölment, Isten embere ágyára fektette, rázárta az ajtót és kiment. (Királyok II. könyve 4, 21)
Így elment, s megérkezett Isten emberéhez a Kármel hegyére. Amikor Isten embere a távolból megpillantotta, így szólt szolgájához, Gechaszihoz: "De hisz ez a mi sunemi asszonyunk! (Királyok II. könyve 4, 25)
"Igen" - felelte. De mihelyt odaért Isten emberéhez a hegyre, átkarolta lábát. Gechaszi odalépett, hogy ellökje onnan. Az Isten embere azonban azt mondta: "Hagyd csak! Szomorú a lelke, s az Úr elrejtette elõlem, nem tárta fel elõttem." (Királyok II. könyve 4, 27)
Hanem amikor kimerték az embereknek az ételt, hogy egyenek, s csakugyan ettek is az ételbõl, felkiáltottak: "Halál rejlik a fazékban, Isten embere!" S nem tudtak többet enni belõle. (Királyok II. könyve 4, 40)
Naamán, Arám királya seregének a vezére, nagyra becsült, kedvelt embere volt urának, mert általa adott az Úr gyõzelmet Arámnak. De ez az ember leprás volt. (Királyok II. könyve 5, 1)
Isten embere megkérdezte: "Hova esett?" Megmutatta neki a helyet. Erre kifaragott egy darab fát, utána dobta, és a fejsze feljött a víz színére. (Királyok II. könyve 6, 6)
A király azért megbízta a fegyverhordozóját, akinek a karjára támaszkodott, hogy õrizze a kaput. De a nép eltaposta a kapunál, úgyhogy belehalt, amint az Isten embere mondta. [Akkor mondta, amikor a király lejött hozzá. (Királyok II. könyve 7, 17)
Az asszony tehát nekikészült, s megtette, amit az Isten embere tanácsolt neki. Elment családostul, és hét évig a filiszteusok földjén élt. (Királyok II. könyve 8, 2)