Found 71 Results for: Hallottam

  • Ekkor harsány hangot hallottam az égben: "Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az õ Fölkentjének uralma, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolta õket Istenünk színe elõtt. (Jelenések könyve 12, 10)

  • Aztán szózatot hallottam az égbõl, mint nagy vizek zúgását vagy szörnyû mennydörgés robaját. A szózat, amelyet hallottam, emlékeztetett arra, ahogyan a hárfások pengetik hárfájukat. (Jelenések könyve 14, 2)

  • Erre szózatot hallottam az égbõl: "Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik õket." (Jelenések könyve 14, 13)

  • Akkor nagy szózatot hallottam a templomból, a hét angyalnak szólt: "Rajta, öntsétek ki Isten haragjának hét csészéjét a földre!" (Jelenések könyve 16, 1)

  • Hallottam, hogy a nagy vizek angyala felkiáltott: "Igazságos vagy, te, aki vagy és aki voltál! (Jelenések könyve 16, 5)

  • Hallottam, hogy az oltár felõl egy hang felelt: "Igen, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak ítéleteid." (Jelenések könyve 16, 7)

  • Egy másik szózatot is hallottam az égbõl, ez így hangzott: "Én népem, vonuljatok ki onnét, nehogy részetek legyen bûneikben, és benneteket is érjenek csapásaik! (Jelenések könyve 18, 4)

  • Aztán hallottam, hogy nagy sokaság zengi a mennyben, ezt mondva: "Alleluja! Üdv, dicsõség és hatalom legyen a mi Istenünknek, (Jelenések könyve 19, 1)

  • És hallottam, mint hatalmas tömeg moraját, mint nagy vizek zúgását, mint zengõ mennydörgés robaját: "Alleluja! Megkezdte uralmát Urunk, Istenünk, a Mindenható. (Jelenések könyve 19, 6)

  • Akkor hallottam, hogy a trón felõl megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: "Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és õk az õ népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. (Jelenések könyve 21, 3)

  • Én, János hallottam és láttam ezeket. Miután hallottam és láttam, arcra borultam az angyal elõtt, aki ezeket megmutatta nekem, hogy imádjam. (Jelenések könyve 22, 8)


“O amor tudo esquece, tudo perdoa, sem reservas.” São Padre Pio de Pietrelcina