Fundar 66 Resultados para: borult/page/5/page/5
Erre Ábrám arcra borult, Isten pedig azt mondta neki: (Teremtés könyve 17, 3)
Ábrahám erre arcra borult és nevetett, mivel így gondolkozott magában: százéves embernek legyen még fia? És Sára, a kilencvenesztendõs, még szülni fog? (Teremtés könyve 17, 17)
Ézsau eléje sietett, megölelte, nyakába borult és sírt. (Teremtés könyve 33, 4)
Ezután nyakába borult öccsének Benjaminnak, és sírt. Benjamin is sírt az õ nyakában. (Teremtés könyve 45, 14)
József szekerekbe fogatott és atyja elé ment Gósenbe. Amikor az megjelent elõtte, a nyakába borult és sokáig sírt ott. (Teremtés könyve 46, 29)
Erre József elhúzta õket a térdétõl, és arccal a földre borult. (Teremtés könyve 48, 12)
Ezt hallva, Mózes arcra borult. (Számok könyve 16, 4)
Mire Mózes másnap reggel belépett a tanúság sátorába, lám, Áron botja, Lévi törzsének a botja hajtott ki: rügyet fakasztott, virágba borult, s mandulát érlelt. (Számok könyve 17, 23)
Az Úr most megnyitotta Bileám szemét, így meglátta az Úr angyalát, amint kivont kardot tartva kezében ott állt az úton. Erre meghajolt és arcra borult. (Számok könyve 22, 31)
Odajöttetek tehát, és a hegy lábához álltatok. A hegy lángba borult, a láng felcsapott egészen az égig, az ég pedig elsötétedett a komor, dörgõ fellegektõl. (Második Törvénykönyv 4, 11)
Azt felelte: "Nem, hanem az Úr seregének vagyok a vezére, most érkeztem..." Józsue arcra borult elõtte a földön, hódolt elõtte és megkérdezte: "Mit parancsol az én Uram szolgájának?" (Józsue könyve 5, 14)
Rut arcra borult és egészen a földig hajolt, aztán megkérdezte: "Hogy van az, hogy tetszésre leltem szemedben és - bár idegen vagyok -, ennyire szíves vagy hozzám?" (Rut könyve 2, 10)