Fundar 384 Resultados para: saját
De nem fogadtak szót, és nem figyeltek rám, hanem saját gonosz szívük szándékait követték; a hátukat fordították felém, nem az arcukat. (Jeremiás könyve 7, 24)
De õk nem hallgattak rám, s nem figyeltek ide. Sõt, mindenki a saját gonosz szíve sugallatát követte. Ezért ellenük fordítom e szövetség szavait, amelyeket mind azért rendeltem, hogy megtartsák, de õk nem tartották meg. (Jeremiás könyve 11, 8)
"Bizony, még a testvéreid és a saját rokonaid is álnokok; a hátad mögött õk is teli torokkal ellened ágálnak. Még akkor se bízzál bennük, ha barátságos szavakkal fordulnak hozzád." (Jeremiás könyve 12, 6)
Ez a gonosz nép, amely nem akar szavamra hallgatni, hanem saját szívének gonoszságát követve idegen isteneknek szegõdik nyomába, hogy szolgáljon nekik és imádja õket, olyan lesz, mint ez az öv: teljesen hasznavehetetlen. (Jeremiás könyve 13, 10)
Így beszéltek: "Rajta! Szõjünk összeesküvést Jeremiás ellen, mert nélküle sem fog hiányozni a törvény a papnak, sem a tanács a bölcsnek, sem a beszéd a prófétának! Gyertek, verjük meg a saját nyelvével; úgy, hogy gondosan megfigyeljük minden szavát." (Jeremiás könyve 18, 18)
Saját fiaik és lányaik húsát etetem meg velük, egymás húsát eszik majd meg az ostrom idején, abban a szorongatott helyzetben, amelybe ellenségeik juttatják õket, akik életükre törnek." (Jeremiás könyve 19, 9)
De ha nem hallgattok ezekre a szavakra, akkor saját magamra esküszöm - mondja az Úr -, hogy rommá lesz ez a ház. (Jeremiás könyve 22, 5)
hanem: "Amint igaz, hogy él az Úr, aki visszavezette és hazahozta Izrael házának ivadékát észak földjérõl és azokból az országokból, ahová szétszórta õket." És a saját földjükön laknak majd. (Jeremiás könyve 23, 8)
Az a próféta, aki álmot lát, csak mondja el a saját álmát. De aki tõlem veszi a szót, hát hirdesse hûségesen! Mi köze van a pelyvának a búzához? - mondja az Úr. (Jeremiás könyve 23, 28)
De ti nem hallgattatok rám [- mondja az Úr -, sõt haragra ingereltetek kezetek alkotásaival a saját vesztetekre]. (Jeremiás könyve 25, 7)
Akkor a papok és a próféták így kezdtek beszélni a fõemberekhez és az egész néphez: Ez az ember halált érdemel, mert ez a város ellen jövendölt, amint azt saját fületekkel hallottátok. (Jeremiás könyve 26, 11)
Vajon halálra ítélte ezért õt Júda királya, Hiszkija és egész Júda? Nem, hanem inkább félni kezdték az Urat és könyörögtek hozzá, erre az Úr megbánta a veszedelmet, amellyel fenyegette õket. Mi meg ilyen nagy gonoszságot követnénk el a saját kárunkra?" (Jeremiás könyve 26, 19)