Löydetty 15732 Tulokset: Õt
Úgy fizessetek neki, ahogy õ fizetett nektek, tetteit kétszeresen viszonozzátok. Serlegébe töltsetek kétannyit, mint amennyit õ töltött. (Jelenések könyve 18, 6)
Amennyit gõgösködött és dõzsölt, annyi gyötrelmet és bánatot okozzatok neki. Hisz ezt mondja magában: Királynõként trónolok, nem vagyok özvegy, és nem ismerem a gyászt. (Jelenések könyve 18, 7)
Ezért egyetlen napon zúdulnak rá a csapások: halál, gyász, éhség, sõt tûz fogja elhamvasztani, mert hatalmas az Úr, az Isten, aki ítéletet tart fölötte." (Jelenések könyve 18, 8)
De gyötrelmeitõl való félelmükben távol állnak, és így kiáltoznak: "Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te hatalmas város! Egy óra alatt beteljesedett rajtad az ítélet." (Jelenések könyve 18, 10)
az arany- és ezüstárut, a drágakövet és gyöngyöket, a patyolatot, bíbort, selymet és karmazsint, a sokféle tujafát és elefántcsont csecsebecsét, az értékes fából, bronzból, vasból és márványból készült mindenféle edényt, (Jelenések könyve 18, 12)
a fahéjat és balzsamot, az illatszert, mirhát és tömjént, a bort és olajat, a lisztlángot és búzát, a barmokat, juhokat és lovakat, a kocsikat s a rabszolgák testét és lelkét. (Jelenések könyve 18, 13)
A kereskedõk, akik meggazdagodtak belõle, gyötrelmeitõl való félelmükben távol tõle megállnak, siránkoznak és jajgatnak: (Jelenések könyve 18, 15)
Egy óra alatt elpusztult ekkora gazdagság!" Minden hajókormányos és révész, minden hajós és tengerész megállt a távolban, amikor megpillantotta füstölgõ tüzét, (Jelenések könyve 18, 17)
és így kiáltozott: "Melyik város hasonlít ehhez a nagy városhoz?" (Jelenések könyve 18, 18)
Hamut szórtak a fejükre, zokogva és gyászolva siránkoztak: "Jaj, jaj, te nagy város! A te gazdagságodból gazdagodott meg mindenki, akinek hajója járt a tengeren. Egy óra elég volt, hogy elpusztulj!" (Jelenések könyve 18, 19)
Aztán hallottam, hogy nagy sokaság zengi a mennyben, ezt mondva: "Alleluja! Üdv, dicsõség és hatalom legyen a mi Istenünknek, (Jelenések könyve 19, 1)
mert igazak és igazságosak ítéletei! Elítélte a nagy kéjnõt, aki megrontotta a földet paráznaságával és megbosszulta rajta szolgái vérét, melyet keze ontott ki." (Jelenések könyve 19, 2)