Löydetty 369 Tulokset: Azután

  • Azután Mózes megkérdezte Áront: "Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bûnt hoztál rá?" (Kivonulás könyve 32, 21)

  • Az Úr szemtõl szemben beszélt Mózessel, ahogy az ember a barátjával beszél. Azután visszatért a táborba, szolgája azonban, az ifjú Józsue, Nun fia, nem hagyta el a sátort. (Kivonulás könyve 33, 11)

  • Azután ezt kérte: "Hadd lássam meg dicsõségedet." (Kivonulás könyve 33, 18)

  • Azután hozzáfûzte: "De arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon." (Kivonulás könyve 33, 20)

  • Azután jöjjenek a mesteremberek mind, és készítsék el mindazt, amit az Úr parancsolt: (Kivonulás könyve 35, 10)

  • Azután visszajöttek mindazok, akiket a szívük erre indított, s áldozatos lélekkel hozták adományaikat az Úrnak a találkozás sátorának elkészítéséhez, a benne végbemenõ szolgálathoz és a szent ruhákhoz. (Kivonulás könyve 35, 21)

  • Azután az egész összeillesztett lap legszélsõ darabjának a szegélyére kék bíborból hurkokat erõsített, ugyanígy a másik összeillesztett lap szegélyére is. (Kivonulás könyve 36, 11)

  • Azután reteszrudakat csinált akácfából: ötöt a hajlék egyik oldalán levõ deszkákhoz. (Kivonulás könyve 36, 31)

  • Azután csinált hozzá akácfából négy oszlopot, s bevonta õket arannyal. A hozzájuk tartozó kapcsok is aranyból voltak. Négy ezüsttalpat öntött hozzájuk. (Kivonulás könyve 36, 36)

  • Azután még csinált egy függönyt vörös és kék bíborból, karmazsinból és sodrott szálú lenvászonból a sátor bejáratára. Ez is mûszövéssel készült. (Kivonulás könyve 36, 37)

  • Azután elkészítette akácfából a kitett kenyerek asztalát: két könyök volt a hossza, egy könyök a szélessége és másfél könyök a magassága. (Kivonulás könyve 37, 10)

  • Azután körül ráillesztett egy tenyérnyi széles párkányt, s arra is körül aranypártázatot. (Kivonulás könyve 37, 12)


“Se quisermos colher é necessário não só semear, mas espalhar as sementes num bom campo. Quando as sementes se tornarem plantas, devemos cuidá-las para que as novas plantas não sejam sufocadas pelas ervas daninhas.” São Padre Pio de Pietrelcina