Löydetty 1788 Tulokset: David király

  • Agrippa király így szólt Fesztuszhoz: "Meg szeretném magam is hallgatni ezt az embert." - "Holnap meghallgathatod" - válaszolta (Fesztusz). (Apostolok Cselekedetei 25, 22)

  • Másnap Agrippa király és Berniké nagy pompával bevonult a tárgyalóterembe az ezredesekkel és a város elõkelõségeivel egyetemben. Fesztusz parancsára elõvezették Pált. (Apostolok Cselekedetei 25, 23)

  • "Agrippa király és ti mindnyájan, akik itt megjelentetek - kezdte Fesztusz -, nézzétek ezt az embert! Miatta egész sereg zsidó fölkeresett Jeruzsálemben is, itt is. Nagy hangon azt kiabálták róla, hogy nem szabad tovább élnie. (Apostolok Cselekedetei 25, 24)

  • De semmi biztosat nem tudok róla írni az uralkodónak. Ezért elétek hozattam, fõképp teeléd, Agrippa király, hogy majd a kihallgatás után tudjak mit írni. (Apostolok Cselekedetei 25, 26)

  • Erre Agrippa király Pálhoz fordult: "Engedélyt kapsz, hogy beszélj a magad védelmére." Pál kinyújtotta kezét, és így védekezett: (Apostolok Cselekedetei 26, 1)

  • "Boldognak tartom magam, Agrippa király, hogy elõtted védekezhetem a zsidók emelte minden vád ellen, (Apostolok Cselekedetei 26, 2)

  • Ám ennek teljesedését tizenkét törzsünk is reméli, ha hûségesen szolgál az Istennek, éjjel-nappal. Emiatt a remény miatt vádolnak a zsidók, király! (Apostolok Cselekedetei 26, 7)

  • déltájban, király, napnál ragyogóbb világosságot láttam az úton, körülragyogott engem is, útitársaimat is. (Apostolok Cselekedetei 26, 13)

  • Agrippa király, nem lehettem engedetlen a mennyei látomás iránt, (Apostolok Cselekedetei 26, 19)

  • A király, akihez épp ezért bátran beszélek, tud ezekrõl a dolgokról. Meggyõzõdésem, hogy ezekbõl semmi nem ismeretlen elõtte, hisz ezek nem titokban történtek. (Apostolok Cselekedetei 26, 26)

  • Agrippa király, hiszel a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel!" (Apostolok Cselekedetei 26, 27)

  • Felállt a király, a helytartó, Berniké és kíséretük, (Apostolok Cselekedetei 26, 30)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina