Löydetty 74 Tulokset: Egyiptomba
Azon a napon út vezet majd Egyiptomból Asszíriába. Az asszírok Egyiptomba járnak, az egyiptomiak meg Asszíriába, és az egyiptomiak Asszíriával együtt szolgálnak az Úrnak. (Izajás könyve 19, 23)
Ha majd a hír eljut Egyiptomba, megrendülnek Tírusz sorsa miatt. (Izajás könyve 23, 5)
Azon a napon megfújják majd a nagy harsonát, erre eljönnek, akik Asszíria földjén vesztek el, és azok is, akiket Egyiptomba számûztek, és imádják az Urat a szent hegyen, Jeruzsálemben. (Izajás könyve 27, 13)
Útra keltek, hogy lemenjenek Egyiptomba, anélkül, hogy velem tanácskoztak volna. A fáraó erejétõl remélnek oltalmat, és Egyiptom árnyékában bizakodnak. (Izajás könyve 30, 2)
Jaj azoknak, akik lemennek Egyiptomba, hogy ott keressenek segítséget. Akik a lovakban bizakodnak, a töméntelen harci szekérben, meg a számtalan lovasban, nem Izrael Szentjére figyelnek, és nem az Urat keresik. (Izajás könyve 31, 1)
Ezt mondja az Úr: Egykor Egyiptomba költözött le népem, hogy ott lakjék, aztán Asszíria sanyargatta meg. (Izajás könyve 52, 4)
Amikor Jojakim király vezéreivel és fõembereivel együtt tudomást szerzett beszédérõl, a király halálra kerestette. Meghallotta ezt Urija, megijedt és elmenekült Egyiptomba. (Jeremiás könyve 26, 21)
Jojakim király azonban Akbor fiát, Elnatánt más férfiakkal együtt Egyiptomba küldte érte. (Jeremiás könyve 26, 22)
Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Mondjátok meg Júda királyának, aki elküldött titeket, hogy megkérdezzetek: A fáraó serege, amely felvonult, hogy segítséget hozzon nektek, vissza fog térni országába, Egyiptomba. (Jeremiás könyve 37, 7)
Aztán útra keltek, majd pihenõt tartottak Gerut Kimhámnál, Betlehem közelében. Az volt a tervük, hogy Egyiptomba mennek, (Jeremiás könyve 41, 17)
ebben az esetben halld az Úr szavát, Júda maradéka! Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Ha az a szándékotok, hogy Egyiptomba vonuljatok, és elmentek, hogy ott telepedjetek le, (Jeremiás könyve 42, 15)
Azok tehát, akik Egyiptomba szándékoznak menni, hogy ott telepedjenek meg, mind kard által, éhínségben és dögvészben halnak meg; senki sem marad meg közülük, és egy sem kerüli el a veszedelmet, amelyet rájuk hozok. (Jeremiás könyve 42, 17)