Löydetty 837 Tulokset: Ember
Volt egy Ramatajimba való ember, egy cufita, Efraim hegyérõl. Elkanának hívták, s Jerochám fia volt, Elihu fiáé, (aki) az efratita Cuf fiának, Tochunak volt a fia. (Sámuel I. könyve 1, 1)
Ez az ember minden esztendõben fölment, hogy Silóban imádja a Seregek Urát, és áldozatot mutasson be neki. [Éli két fia, Hofni és Pinchász voltak ott az Úr papjai.] (Sámuel I. könyve 1, 3)
A hûségeseknek oltalmazza lépteiket, a gonoszok meg elpusztulnak a sötétségben, [mert az ember nem gyõzhet a maga erejébõl]. (Sámuel I. könyve 2, 9)
S ha ez az ember azt felelte: "Elõbb el kell égetni a hájat, aztán elveheted, amit csak akarsz", akkor azt válaszolta: "Nem, add ide most rögtön, különben elveszem erõszakkal." (Sámuel I. könyve 2, 16)
Ha az ember a másik ember ellen vét, akkor Isten ítél köztük. De ha az ember Isten ellen vét, ki lehetne a bírája?" De nem hallgattak atyjuk szavára, mert az Úr elhatározta, hogy elpusztítja õket. (Sámuel I. könyve 2, 25)
A filiszteusok Afek közelében táboroztak. A filiszteusok csatasorba álltak Izrael ellen. Nehéz küzdelem volt, és Izrael vereséget szenvedett a filiszteusoktól: mintegy négyezer ember elesett a nyílt mezõn a csatában. (Sámuel I. könyve 4, 2)
Amikor megérkezett, Éli ott ült egy széken a kapuban és leste az utat, mert szíve aggódott az Isten ládájáért. Amikor az ember odaért és elmondta a városnak a hírt, az egész város jajgatásban tört ki. (Sámuel I. könyve 4, 13)
A nagy jajgatás hallatára Éli megkérdezte: "Mit jelent ez a nagy zajongás?" Erre az ember sietve odament hozzá, és elmondta Élinek a hírt. (Sámuel I. könyve 4, 14)
Az ember jelentette Élinek: "A táborból jövök, ma menekültem el a csatából." Az megkérdezte: "Mi történt fiam?" (Sámuel I. könyve 4, 16)
Akkoriban élt Benjamin fiai közt egy Kis nevû ember; Abiel fia volt, Ceror fiáé, (aki) Bechoratnak volt a fia, egy Benjamin törzsébõl való, jómódú embernek, Afiachnak a fiáé. (Sámuel I. könyve 9, 1)
De az így felelt: "Ott a városban él Istennek egy embere, tekintélyes ember, amit csak mond, az mind valóra válik. Menjünk el hozzá, hátha útbaigazít abban a dologban, amelyben járunk." (Sámuel I. könyve 9, 6)
Amikor Sámuel észrevette Sault, az Úr nyomban tudtára adta: "Ez az az ember, akirõl beszéltem neked. Õ uralkodjék népem fölött." (Sámuel I. könyve 9, 17)