Löydetty 837 Tulokset: Ember
Íme, elõtte állt egy vízkóros ember. (Lukács evangéliuma 14, 2)
Erre ezt válaszolta: "Egy ember nagy vendégséget rendezett. Sokakat meghívott. (Lukács evangéliuma 14, 16)
Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni. (Lukács evangéliuma 14, 30)
Volt egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát rendezett. (Lukács evangéliuma 16, 19)
Örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról hulladékként lekerült. De csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. (Lukács evangéliuma 16, 21)
Történt, hogy a koldus meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag ember is, és eltemették. (Lukács evangéliuma 16, 22)
"Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. (Lukács evangéliuma 18, 10)
A farizeus odaállt elõre, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörõ, mint ez a vámos is. (Lukács evangéliuma 18, 11)
Egy elõkelõ ember megkérdezte: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerhessem az örök életet?" (Lukács evangéliuma 18, 18)
Élt ott egy Zakeus nevû tehetõs ember, a vámosok feje. (Lukács evangéliuma 19, 2)
féltem ugyanis tõled, mert szigorú ember vagy. Fölveszed, amit nem te tettél le, és learatod, amit nem te vetettél. - (Lukács evangéliuma 19, 21)
A magad szájából ítéllek meg - mondta neki -, te mihaszna szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok. Fölveszem, amit nem én tettem le és learatom, amit nem én vetettem. (Lukács evangéliuma 19, 22)