Löydetty 244 Tulokset: Földre
Mindegyikük sietve lerakta a zsákját a földre, õ pedig kinyitotta mindegyikét (Teremtés könyve 44, 11)
Amikor Júda és testvérei József házához értek, õ még otthon volt. Leborultak elõtte a földre. (Teremtés könyve 44, 14)
Erre József elhúzta õket a térdétõl, és arccal a földre borult. (Teremtés könyve 48, 12)
József meghagyta testvéreinek: "Én meghalok. Isten majd meglátogat benneteket és visszavezet ebbõl az országból arra a földre, amelyet Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküvel megígért." (Teremtés könyve 50, 24)
"Dobd a földre" - parancsolta neki. Amikor ledobta a földre, az kígyóvá változott és Mózes megijedt tõle. (Kivonulás könyve 4, 3)
Azután elvezetlek arra a földre, amelyre megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nektek adom örökségül, én az Úr." (Kivonulás könyve 6, 8)
Mózes eljött a fáraótól, s amikor kiért a városból, kezét az Úr felé tárta. A mennydörgés és a jégesõ megszûnt, s az esõ sem ömlött tovább a földre. (Kivonulás könyve 9, 33)
Ezt a szokást akkor is tartsátok meg, ha majd bejuttok arra a földre, amelyet az Úr nektek ad. (Kivonulás könyve 12, 25)
Az Úr így szólt Mózeshez: "Indulj el, te és a nép, amelyet kihoztál Egyiptomból, és vonulj arra a földre, amelyet Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak így ígértem meg esküvel: utódaidnak adom. (Kivonulás könyve 33, 1)
"Szólj Izrael fiaihoz és közöld velük: Amikor majd eljuttok arra a földre, amelyet adok nektek, s amikor elérkezik az aratás, akkor aratástok elsõ kévéjét vigyétek a papnak. (Leviták könyve 23, 10)
"Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ha majd elérkeztek arra a földre, amelyet adok nektek, a föld tartson szombatot az Úrnak. (Leviták könyve 25, 2)
Hát talán én hordoztam ezt az egész népet méhemben vagy én voltam, aki szülte, hogy mondhasd nekem: vidd kebleden, amint a dajka viszi a csecsemõt, arra a földre, amelyet esküvel ígértem atyáinak. (Számok könyve 11, 12)