Löydetty 14647 Tulokset: Kő
Ekkor hozzám fordult: "Írd! Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzõi lakomájára!" Majd folytatta: "Istennek ezek a szavai igazak." (Jelenések könyve 19, 9)
Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hûségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol. (Jelenések könyve 19, 11)
Szeme olyan, mint a lobogó tûz, fején sok korona, ráírva a név, amelyet senki sem tud, csak õ. (Jelenések könyve 19, 12)
Szájából éles kard tör elõ, hogy lesújtson a nemzetekre. Vasvesszõvel kormányozza majd õket, és tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját. (Jelenések könyve 19, 15)
Öltözetén a csípõ körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és Urak Ura. (Jelenések könyve 19, 16)
Láttam, hogy egy angyal áll a napban. Nagy szóval kiáltotta az égen repülõ madaraknak: "Gyertek, gyûljetek össze az Isten nagy lakomájára. (Jelenések könyve 19, 17)
Egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát, a bajnokok húsát, a lovak és lovasok húsát, minden szabadnak és rabszolgának, kicsinek és nagynak a húsát!" (Jelenések könyve 19, 18)
De ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki csodákat tett, és félrevezette velük azokat, akik a vadállat bélyegét viselték, és a képmását imádták. Elevenen bevetették mind a kettõt a kénköves, tüzes tóba. (Jelenések könyve 19, 20)
A többit a Lovas kardja ölte meg, amely a szájából tört elõ. És az összes madár jóllakott a húsukból. (Jelenések könyve 19, 21)
Letaszította a mélységbe, bezárta, és lepecsételte, hogy ne vezesse félre többé a népeket, míg le nem jár az ezer esztendõ. Akkor rövid idõre szabadon engedik. (Jelenések könyve 20, 3)
Ezután trónokat láttam, azok ültek rajtuk, akikre az ítélkezést bízták. És (láttam) a lelkeket, akiket Jézus melletti tanúságtételükért és az Isten szaváért lefejeztek, akik nem borultak le sem a vadállat, sem képmása elõtt, sem bélyegét nem viselték homlokukon vagy karjukon. Életre keltek, és ezer évig uralkodtak Krisztussal. (Jelenések könyve 20, 4)
A többi halott csak akkor kelt életre, amikor eltelt az ezer esztendõ. Ez az elsõ feltámadás. (Jelenések könyve 20, 5)