Löydetty 43 Tulokset: Saulnak

• Akik hallották, mit mondott Dávid, jelentették Saulnak, és õ magához hívatta. (Sámuel I. könyve 17, 31)

• Dávid ezt mondta Saulnak: "Ne veszítse el uram miatta a bátorságát! Szolgád elmegy és megmérkõzik azzal a filiszteussal." (Sámuel I. könyve 17, 32)

• Másnap történt, hogy amikor betért a házába pihenni, Istennek egy gonosz lelke rátört Saulra. Dávid pengette a hárfát, mint máskor, Saulnak azonban lándzsa volt a kezében. (Sámuel I. könyve 18, 10)

• Dávid ezt felelte Saulnak: "Ki vagyok és mi a fajtám, atyám nemzetsége Izraelben, hogy a király veje lehetne belõlem?" (Sámuel I. könyve 18, 18)

• Michal azonban, Saul lánya, beleszeretett Dávidba. Amikor jelentették Saulnak, rendjén valónak találta a dolgot. (Sámuel I. könyve 18, 20)

• A szolgái jelentették Saulnak: "Ezt meg azt mondta Dávid." (Sámuel I. könyve 18, 24)

• Ezért tudtára adta Dávidnak a dolgot: "Atyámnak, Saulnak az a szándéka, hogy megöl. Ezért holnap kora reggel vonulj vissza és rejtõzz el. (Sámuel I. könyve 19, 2)

• Saulnak jelentették: "Dávid a próféták házában van, Rámában." (Sámuel I. könyve 19, 19)

• Saulnak jelentették a dolgot, erre más embereket küldött, de ezek is prófétai révületbe estek. Erre Saul harmadszor is követeket küldött, de azok is révületbe estek. (Sámuel I. könyve 19, 21)

• Azon a napon épp ott volt Saulnak egy embere - az Úr tartotta vissza. Doegnek hívták, edomita volt és Saul fullajtárainak volt a feje. (Sámuel I. könyve 21, 8)

• Dávid azt mondta neki: "Tudtam én azt már akkor, hogy az edomita Doeg elárul Saulnak, hiszen ott volt. Így most én vagyok a felelõs atyádfiai életéért. (Sámuel I. könyve 22, 22)

• Amikor Saulnak hírül vitték, hogy Dávid levonult Keilába, Saul kijelentette: "Isten a kezembe adta, hiszen maga vágta el az útját, amikor kapukkal és zárakkal ellátott városba ment." (Sámuel I. könyve 23, 7)