Löydetty 492 Tulokset: Ugyanis
Az Úr ugyanis Lélek: ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 17)
Mi ugyanis nem magunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, magunkat csak úgy, mint a ti szolgátokat Jézus kedvéért. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 5)
Isten ugyanis, aki azt mondta: "A sötétségbõl támadjon világosság", a mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsõségének ismerete (Jézus) Krisztus arcán felragyogjon nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 6)
Tudjuk ugyanis, hogy aki Jézust feltámasztotta, Jézussal minket is feltámaszt, és veletek együtt elébe állít. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 14)
A mostani pillanatnyi könnyû szenvedés ugyanis a mennyei örök dicsõség túláradó mértékét szerzi meg nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 17)
Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentõl kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 1)
Mindnyájunknak meg kell ugyanis jelennünk Krisztus ítélõszéke elõtt, hogy ki-ki megkapja, amit testi életében kiérdemelt, aszerint, hogy jót vagy gonoszat tett-e. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 10)
Ha ugyanis nem vagyunk eszünkön, az Istenért nem vagyunk, s ha eszünkön vagyunk, értetek vagyunk. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 13)
Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelõdött a világgal, nem tartja számon vétkeinket, sõt ránk bízta a kiengesztelõdés igéjét. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 19)
Azt mondja ugyanis: A kellõ idõben meghallgatlak, s az üdvösség napján segítek rajtad. Nos, most van a kellõ idõ, most van az üdvösség napja! (Korintusiaknak írt II. levél 6, 2)
Az Istennek tetszõ szomorúság ugyanis üdvös töredelmet eredményez, s ezt senki sem bánja meg; a világ szomorúsága ellenben a halálba visz. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 10)
A becsületre ugyanis vigyázunk nemcsak Isten, hanem az emberek elõtt is. (Korintusiaknak írt II. levél 8, 21)