Löydetty 301 Tulokset: Város
Közben Babilon királyának serege Jeruzsálemet és Júda megerõsített városait ostromolta, mert már csak Lachis és Azeka, ez a két megerõsített város maradt meg Júda városai közül. (Jeremiás könyve 34, 7)
Mert parancsot adok nekik - mondja az Úr -, és visszahozom õket ez alá a város alá, hogy támadják meg, foglalják el, és borítsák lángba. És Júda városait lakatlan pusztasággá teszem. (Jeremiás könyve 34, 22)
Ezt mondja az Úr: Ez a város a babiloni király seregének kezére kerül, el fogja foglalni." (Jeremiás könyve 38, 3)
De ha nem menekülsz ki, és nem adod meg magad a babiloni király vezéreinek, ez a város a káldeusok kezére kerül, és lángba borítják; te magad sem menekülsz meg kezüktõl." (Jeremiás könyve 38, 18)
Cidkija 11. évében, a negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján rést ütöttek a város falán. (Jeremiás könyve 39, 2)
Milyen elhagyatott a híres város, az egykor oly vidám város! (Jeremiás könyve 49, 25)
A város ostroma Cidkija király 11. esztendejéig tartott. (Jeremiás könyve 52, 5)
az ellenség rést ütött a város falán. Erre a király a sötétség leple alatt futásnak eredt, és elmenekült a városból harcosaival együtt a két kõfal között levõ kapun át, amely közel van a királyi kerthez. A káldeusok ugyan ott táboroztak a város körül, de azért elmenekültek Araba felé. (Jeremiás könyve 52, 7)
Akkor Nebuzaradán, a testõrség parancsnoka fogságba hurcolta a város életben hagyott lakosságának maradékát, aztán a babiloni királyhoz átszökött szökevényeket és a kézmûveseket. (Jeremiás könyve 52, 15)
Ó, mily elhagyottan ül a város, amely egykor tele volt néppel! Olyan, mint az özvegy, bár nagy volt a népek között. A tartományok úrnõjét, lám, robotra fogták. (Siralmak könyve 1, 1)
Szemem elsorvadt a sírástól, a bensõm megrendült. Megfordult a szívem bennem népem leányának romlása miatt. Mert apró gyerekek és csecsemõk pusztulnak el a város terein. (Siralmak könyve 2, 11)
Azt kérdezgették anyjuktól, hogy hol a kenyér és a bor, amikor elpusztultak, mint a sebesültek a város terein, és amikor kilehelték lelküket anyjuk ölében. (Siralmak könyve 2, 12)