Löydetty 5604 Tulokset: ami

  • Menekülj oda sietve, mivel addig nem tehetek semmit, amíg oda nem érsz." Ezért nevezik a várost Coárnak. (Teremtés könyve 19, 22)

  • A nap éppen megjelent a föld felett, amikor Lót megérkezett Coárba. (Teremtés könyve 19, 23)

  • Így emlékezett meg Ábrahám Istene Lótról, amikor elpusztította a síkság városait és kimentette õt a pusztulásból, midõn elpusztította a városokat, amelyekben Lót lakott. (Teremtés könyve 19, 29)

  • Azon az éjszakán megrészegítették atyjukat borral, azután az idõsebb odament és atyjához feküdt. Az nem vette észre, amint hozzáfeküdt, sem amint fölkelt. (Teremtés könyve 19, 33)

  • Így azon az éjszakán is megrészegítették apjukat borral. Azután a fiatalabb fogta magát és hozzáfeküdt. Az nem vette észre, amint hozzáfeküdt, sem amint fölkelt. (Teremtés könyve 19, 35)

  • Add vissza tehát az asszonyt férjének. Mivel õ próféta, imádkozzék érted, hogy életben maradj. De ha nem adod vissza, akkor tudd meg, hogy meghalsz, te és minden, ami a tied." (Teremtés könyve 20, 7)

  • Amikor Abimelek reggel fölkelt, összehívta minden szolgáját és közölte velük az egész eseményt. Az emberek nagyon megijedtek. (Teremtés könyve 20, 8)

  • Abimelek hívatta Ábrahámot és így szólt hozzá: "Mit tettél velünk? Mit vétettem ellened, hogy rám és országomra ilyen bûnt hoztál? Azt tetted velem, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie." (Teremtés könyve 20, 9)

  • Amikor Isten atyám házától távolra vezetett, ezt mondtam neki: tedd meg nekem a szívességet, s mondd rólam mindenütt, ahová megyünk: hogy ez a bátyám." (Teremtés könyve 20, 13)

  • Ábrahám százesztendõs volt, amikor fia, Izsák megszületett. (Teremtés könyve 21, 5)

  • de Isten így szólt Ábrahámhoz: "Ne bánkódj a fiad és szolgálód miatt, hanem hallgass Sárára mindenben, amit mond neked, mert utódaidat Izsák után fogják nevezni. (Teremtés könyve 21, 12)

  • Amikor a víz kifogyott a tömlõbõl, a gyermeket ledobta egy bokor alá. (Teremtés könyve 21, 15)


“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina