Löydetty 344 Tulokset: az örök életben
E népek városaiban, amelyeket az Úr, a te Istened örökségül ad neked, egyetlen lelket se hagyj életben. (Második Törvénykönyv 20, 16)
Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a te Istenedet, az õ útjain jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, életben maradsz és megsokasodsz, s az Úr, a te Istened megáld azon a földön, ahova indulsz, hogy birtokodba vedd. (Második Törvénykönyv 30, 16)
Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, (Második Törvénykönyv 30, 19)
Ezzel fizettek az Úrnak, Te ostoba és balga nép? Hát nem atyád és teremtõd? Hûséges Isten, ment minden álnokságtól, Létet adott neked és életben tart! (Második Törvénykönyv 32, 6)
Ruben maradjon életben s ne haljon meg, Éljen kisszámú harcosa! (Második Törvénykönyv 33, 6)
Fent az õsidõk Istene, Lent az örök karja. Elûzi az ellenséget, Így szól: Pusztulj! (Második Törvénykönyv 33, 27)
hagyjátok életben apámat és anyámat, bátyáimat és nõvéreimet és mindazokat, akik hozzájuk tartoznak, kíméljetek meg bennünket a haláltól." (Józsue könyve 2, 13)
A város az Úr kedvéért átok alá esik mindennel, ami benne van. Csak Rácháb, a rossz hírû nõ marad életben, s azok, akik vele vannak házában, mert elrejtette a hírszerzõket, akiket elõre küldtünk. (Józsue könyve 6, 17)
Ezt tesszük velük: Életben hagyjuk õket, nehogy ránk hozzák a haragot az eskü miatt, amit tettünk nekik." (Józsue könyve 9, 20)
Ezután Józsue és Izrael fiai teljes zavart keltettek köztük, egészen megsemmisítették õket, csak azok maradtak életben, akik eljutottak a megerõsített városokba. (Józsue könyve 10, 20)
Az Úr Izrael kezére adta õket. Legyõzte, és nyugaton egészen Nagy-Szidonig és Miszrefotig, keleten pedig a Micpa völgyéig üldözte õket. Teljesen megsemmisítette õket, úgyhogy nem maradt közülük egy sem életben. (Józsue könyve 11, 8)
Az Úr, amint látod, életben hagyott engem, amint ezt megígérte. 45 esztendõ telt el azóta, hogy az Úr ezt mondta Mózesnek (akkoriban vonult át Izrael a pusztán), így most 85 esztendõs vagyok. (Józsue könyve 14, 10)