Löydetty 189 Tulokset: elõl

  • Abban az idõben Jézus ezeket mondta: "Dicsõítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elõl elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad. (Máté evangéliuma 11, 25)

  • Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elõl, ti átkozottak, az örök tûzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. (Máté evangéliuma 25, 41)

  • Amikor a tömeg elõl bement a házba, tanítványai megkérdezték tõle, mi a példabeszéd értelme. (Márk evangéliuma 7, 17)

  • Úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, õk pedig csodálkoztak, követõi meg féltek. Ismét magához hívta a tizenkettõt, és arról kezdett nekik beszélni, ami vele történni fog: (Márk evangéliuma 10, 32)

  • Egymás közt így beszélgettek: "Ki fogja elhengeríteni a követ a sír bejárata elõl?" (Márk evangéliuma 16, 3)

  • Ezért így beszélt a néphez, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelkedjen: "Viperák fajzata! Ki tanított arra titeket, hogy fussatok az eljövendõ harag elõl? (Lukács evangéliuma 3, 7)

  • Abban az órában Jézus kitörõ örömmel dicsõítette az Istent a Szentlélekben, ezekkel a szavakkal: "Dicsõítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elõl, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked. (Lukács evangéliuma 10, 21)

  • Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson. De annál hangosabban kiáltozott: "Dávid fia, könyörülj rajtam!" (Lukács evangéliuma 18, 39)

  • "Bárcsak te is felismernéd - mondta - legalább ezen a napon, ami békességedre volna. De el van rejtve szemed elõl. (Lukács evangéliuma 19, 42)

  • Ekkor megnyílt a szemük s felismerték. De eltûnt a szemük elõl. (Lukács evangéliuma 24, 31)

  • Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhõ takarta el szemük elõl. (Apostolok Cselekedetei 1, 9)

  • Ezt örökölték atyáink és magukkal hozták, amikor Józsue vezetésével meghódították a pogányok (földjét), akiket Isten kiûzött innen atyáink elõl. Így volt ez egészen Dávid koráig. (Apostolok Cselekedetei 7, 45)


“Todas as graças que pedimos no nome de Jesus são concedidas pelo Pai eterno.” São Padre Pio de Pietrelcina