Löydetty 245 Tulokset: elment

  • Elment a királyhoz, és így szólt hozzá: "Szolgád birkanyírást tart. Kísérje el a király udvari embereivel szolgáját!" (Sámuel II. könyve 13, 24)

  • Ezután Joáb felállt, elment Gesurba és visszahozta Absalomot Jeruzsálembe. (Sámuel II. könyve 14, 23)

  • Erre Joáb fogta magát és elment Absalom házába, s megkérdezte tõle: "Miért gyújtották fel szolgáid a földemet?" (Sámuel II. könyve 14, 31)

  • Joáb tehát elment a királyhoz, és átadta az üzenetet. Erre az hívatta Absalomot. El is ment a királyhoz, az földig hajolt és leborult a király elõtt. A király azonban megölelte Absalomot. (Sámuel II. könyve 14, 33)

  • A király azt mondta neki: "Menj békével!" Útra kelt hát és elment Hebronba. (Sámuel II. könyve 15, 9)

  • A király tehát elment, gyalogosan, egész házanépével együtt. Mindazonáltal a király ott hagyott tízet az ágyasai közül, hogy õrizzék a palotát. (Sámuel II. könyve 15, 16)

  • Amikor Husai elment Absalomhoz, Absalom így szólt hozzá: "Ezt és ezt a tanácsot adta Achitofel. Kövessük-e a tanácsát? Ha nem, hát akkor mondd meg!" (Sámuel II. könyve 17, 6)

  • Amaza elment, hogy összehívja a júdeaiakat. De tovább maradt a Dávid által megszabott idõnél. (Sámuel II. könyve 20, 5)

  • Dávid elment és számon kérte a gileádi Jábes lakóin Saulnak a csontjait, és fiának, Jonatánnak a csontjait, akik titokban elvitték Bet-San síkságáról, ahol a filiszteusok kiakasztották õket, amikor a filiszteusok Gilboánál legyõzték Sault. (Sámuel II. könyve 21, 12)

  • Gád elment Dávidhoz és tudtára adta. Így szólt: "Jöjjön-e három évig tartó éhínség büntetésül az országra? Vagy azt akarod, hogy három hónapon át menekülj ellenséged elõl, õ meg üldözzön? Vagy legyen három napig pestis országodban? Gondolkozz rajta, s mondd meg, milyen választ vigyek annak, aki küldött!" (Sámuel II. könyve 24, 13)

  • Azon a napon Gád elment Dávidhoz, és azt mondta neki: "Menj föl, és a jebuzita Arauna szérûjénél építs oltárt az Úrnak." (Sámuel II. könyve 24, 18)

  • Mert ma elment és rengeteg marhát, hízott borjút és juhot levágatott. Meghívta mind a király fiait, s a sereg vezérét meg Ebjatár papot is. S most ott esznek-isznak nála és köszöntgetik: Éljen Adonija király! (Királyok I. könyve 1, 25)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina