Löydetty 64 Tulokset: kegyelmet
Mózes így beszélt az Úrhoz: "Nézd, te megparancsoltad nekem: vezesd fel ezt a népet, de nem nyilatkoztattad ki, hogy kit küldesz velem. Pedig így szóltál: név szerint ismerlek és kegyelmet találtál színem elõtt. (Kivonulás könyve 33, 12)
Ha tehát kegyelmet találtam elõtted, engedd, hadd ismerjem meg utaidat. Ebbõl tudom meg, hogy valóban kegyelmet találtam elõtted. Gondolj arra, hogy ez a nép a te néped." (Kivonulás könyve 33, 13)
Mirõl ismerhetnénk meg, hogy én és a nép kegyelmet találtunk színed elõtt, ha nem arról, hogy velünk vonulsz, és mi, én és a néped, ezáltal a föld minden népe elõtt kitüntetésben részesülünk?" (Kivonulás könyve 33, 16)
Az Úr így válaszolt Mózesnek: "Megteszem azt is, amit kértél, mivel kegyelmet találtál színem elõtt, és én név szerint ismerlek téged." (Kivonulás könyve 33, 17)
Kegyelmét megtartja ezrek számára, megbocsátja a vétket, a hibát, a bûnt, de nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem az atyák vétkét számon kéri fiaiktól és unokáiktól harmad- és negyedízig." (Kivonulás könyve 34, 7)
és így szólt: "Ha kegyelmet találtam a szemedben, Uram, akkor a mi Urunk vonuljon velünk. Bár keménynyakú nép ez, de bocsásd meg bûneinket, és fogadj el minket örökségedül." (Kivonulás könyve 34, 9)
Ó, Uram, halld meg szolgád könyörgését, s szolgáidnak a kérését, akik szívesen félik nevedet. Hadd legyen ma szerencséje szolgádnak, engedd, hogy kegyelmet találjon ez elõtt az ember elõtt!" (Nehemiás könyve 1, 11)
De õszintén beszélek veled, fiam: hétszer is megpróbáltam, hogy férjet szerezzek neki a rokonaink közül, de amint közeledtek hozzá, még azon az éjjel mind meghaltak. De most egyél és igyál, fiam, az Úr majd megajándékoz kegyelmével és békéjével benneteket." Tóbiás kijelentette: "Hallani sem akarok evésrõl-ivásról, amíg meg nem mondod kereken, mi a szándékod." Ráguel így felelt: "Nos, mivel Mózes törvénye szerint a tiéd, az ég is azt akarja, hogy a tiéd legyen. Rád bízom hát nõvéredet. Mostantól a bátyja vagy, õ meg a nõvéred. Mától kezdve örökre a tiéd. Az ég Ura legyen hozzátok irgalmas ma este, fiam, és árassza rátok kegyelmét és békéjét." (Tóbiás könyve 7, 11)
Közben a szülõk kimentek és bezárták az ajtót. Tóbiás fölkelt az ágyból és azt mondta Sárának: "Kelj fel, nõvérem! Imádkozzunk együtt és könyörögjünk Urunkhoz, hogy elnyerjük kegyelmét és segítségét." (Tóbiás könyve 8, 4)
Ha igazam volna, sem tudnék mit felelni, bírám elõtt inkább kegyelmet kell kérnem. (Jób könyve 9, 15)
Életet, kegyelmet te adtál nekem, õrködj hát éberen a lelkem fölött! (Jób könyve 10, 12)
Nappal az Úr adja kegyelmét és éjjel neki énekelek, áldom éltetõ Istenemet. (Zsoltárok könyve 42, 9)