Löydetty 12 Tulokset: kis szarv

  • Maga a tûzhely négy könyök volt, és a tûzhelyrõl fölfelé négy szarv emelkedett ki. (Ezekiel könyve 43, 15)

  • Amint a szarvakat figyeltem, lám, még egy kis szarv nõtt ki közöttük. De elõbb az addigi szarvak közül hármat kitéptek. Lám, ezen a szarvon emberi szemhez hasonló szemek voltak, meg fennhéjázón beszélõ száj. (Dániel könyve 7, 8)

  • Aztán láttam az elbizakodott beszédek elhangzása után, amelyeket a szarv hirdetett, magam láttam, hogy megölték a vadállatot, testét darabokra vágták és tûzre vetették. (Dániel könyve 7, 11)

  • Továbbá a fején levõ tíz szarvról, s arról a másikról, amely kinõtt és amely elõtt a három szarv lehullott. Ennek szemei voltak, és fennhéjázón beszélõ szája, és nagyobbnak látszott, mint a többi szarv. (Dániel könyve 7, 20)

  • Láttam, hogy ez a szarv hadat viselt a szentek ellen, s legyõzte õket, (Dániel könyve 7, 21)

  • A tíz szarv (ezt jelenti): ebbõl az országból tíz király jut hatalomra. Utánuk pedig egy másik kerül uralomra. Ez különbözik a többiektõl, és három királyt megaláz. (Dániel könyve 7, 24)

  • Amikor fölemeltem tekintetem, azt láttam, hogy íme, egy kos áll a víz mellett. Két szarva volt. Bár mind a két szarv nagy volt, de az egyik nagyobb volt, mint a másik, a második nõtt nagyobbra. (Dániel könyve 8, 3)

  • Közülük az egyikbõl szarv nõtt ki. Elõször parányi volt, de aztán annál jobban megnõtt dél, kelet és a dicsõ ország felé. (Dániel könyve 8, 9)

  • a kecskebak pedig Javan királya. A nagy szarv, amel a szeme közt van: az elsõ király. (Dániel könyve 8, 21)

  • Azután fölemeltem tekintetem és látomást láttam. Volt ott négy szarv. (Zakariás könyve 2, 1)

  • A tíz szarv, amelyet láttál, tíz királyt jelent. Még nem jutottak uralomra, de a vadállattal királyi hatalmat kaptak egy órára. (Jelenések könyve 17, 12)

  • A tíz szarv, amelyet láttál, meg a vadállat, meggyûlölik a kéjnõt, kifosztják és levetkõztetik, a húsán rágódnak, és tûzön megégetik. (Jelenések könyve 17, 16)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina