Löydetty 5954 Tulokset: kor

  • Akkor Isten így szólt Ábrahámhoz: "Miért nevet Sára és miért gondolja: Valóban szülni fogok még, jóllehet öreg vagyok? (Teremtés könyve 18, 13)

  • Akkor az Úr így szólt: "Titokban tarthatom-e Ábrahám elõtt, amit tenni készülök? (Teremtés könyve 18, 17)

  • Arra szemeltem ki, hogy fiainak, majd pedig házanépének megparancsolja: Járjatok az Úr útján jogot és igazságosságot gyakorolva, hogy az Úr megadhassa Ábrahámnak, amit ígért neki." (Teremtés könyve 18, 19)

  • A két angyal este ért Szodomába, amikor Lót éppen a város kapujánál ült. Mikor Lót meglátta õket, felállt, eléjük ment, földig hajolt elõttük, (Teremtés könyve 19, 1)

  • Még nem tértek nyugovóra, amikor a város férfiai, fiatalok és öregek, az egész nép az utolsó férfiig körülvették a házat. (Teremtés könyve 19, 4)

  • Akkor Lót kiment és beszélt vejeivel, akik leányait feleségül akarták venni, és ezt mondta: "Rajta, költözzetek el errõl a helyrõl, mert Isten elpusztítja a várost." De vejei azt hitték, hogy tréfálkozik. (Teremtés könyve 19, 14)

  • Amikor hajnalodott, az angyalok siettették Lótot és mondták: "Rajta, vedd feleségedet s két lányodat, akik itt vannak, nehogy a várost sújtó büntetõ ítélet téged is érjen." (Teremtés könyve 19, 15)

  • Amikor kivezették õket, ezt mondták: "Menekülj, az életedrõl van szó. Ne tekints hátra, ne állj meg sehol a környéken, hanem menekülj a hegyekbe, nehogy elpusztulj." (Teremtés könyve 19, 17)

  • hiszen szolgád kegyelmet talált szemedben, s te nagy irgalmasságot gyakoroltál velem azáltal, hogy életben hagytál. De nem menekülhetek a hegyekbe. Hátha mégis utolér a baj, úgy, hogy meg kell halnom. (Teremtés könyve 19, 19)

  • A nap éppen megjelent a föld felett, amikor Lót megérkezett Coárba. (Teremtés könyve 19, 23)

  • Akkor Isten kén- és tûzesõt bocsátott az égbõl Szodomára és Gomorrára. (Teremtés könyve 19, 24)

  • Ábrahám korán reggel kiment arra a helyre, ahol Isten színe elõtt állt, (Teremtés könyve 19, 27)


“Se precisamos ter paciência para suportar os defeitos dos outros, quanto mais ainda precisamos para tolerar nossos próprios defeitos!” São Padre Pio de Pietrelcina