Löydetty 217 Tulokset: mindig
Parancsod bölcsebbé tesz ellenségemnél, és mindig velem jár. (Zsoltárok könyve 119, 98)
Nézzétek testvéreteket, Simont! Én tudom, hogy okos ember. Engedelmeskedjetek hát neki mindig! Õ legyen az atyátok! (Makkabeusok I. könyve 2, 65)
A zsákmányt összeszedték, Júdás megszerezte Apolloniusz kardját, és ezentúl mindig azzal harcolt. (Makkabeusok I. könyve 3, 12)
De azóta is mindig megemlékezünk rólatok ünnepeinken és más arra való napokon, amikor áldozatot mutatunk be, és imádkozunk, ahogy helyénvaló és illõ is megemlékezni a testvérekrõl. (Makkabeusok I. könyve 12, 11)
és mindig tartsák szem elõtt a szent hely ellen elkövetett gyalázatot és erõszakot, a meggyalázott város leigázását, valamint a hagyományok felforgatását. (Makkabeusok II. könyve 8, 17)
Az ott élõ zsidók azt vallották, hogy Szkithopolisz lakói mindig jóindulattal voltak irántuk, és a nehéz idõkben is emberségesen bántak velük. (Makkabeusok II. könyve 12, 30)
Amikor Júdás errõl tudomást szerzett, arra intette a népet, hogy éjjel-nappal könyörögjön az Úrhoz, hogy - mint mindig - most is segítsen rajtuk, hisz az a veszedelem fenyegeti õket, hogy elveszítik a törvényt, a hazát és a szent templomot. (Makkabeusok II. könyve 13, 10)
Nikanor közeledtének hírére és a pogányok támadására a zsidók hamut szórtak magukra és ahhoz folyamodtak, aki örök idõkre kiválasztotta népét, és mindig nyilvánvaló módon megvédte örökségét. (Makkabeusok II. könyve 14, 15)
Szavai befejeztével visszavonult. A papok az ég felé tárták kezüket, és ahhoz könyörögtek, aki mindig védelmezõjük volt. (Makkabeusok II. könyve 14, 34)
Mivel még mindig élt, haragra gerjedve felállt, jóllehet égõ sebeibõl patakzott a vér. Aztán a tömegen áthatolva feljutott egy meredek sziklára. (Makkabeusok II. könyve 14, 45)
Júdás pedig, aki testestül-lelkestül feláldozta magát honfitársaiért, és ifjú kora óta mindig hûségesen kitartott a testvérei iránti szeretetben, kiadta a parancsot, hogy Nikanornak vágják le fejét és a kezét a karjával együtt, és vigyék Jeruzsálembe. (Makkabeusok II. könyve 15, 30)
Tartsd utadat mindig távol tõle, háza ajtajához közel sose kerülj! (Példabeszédek könyve 5, 8)