Löydetty 7636 Tulokset:

  • Így pusztította el ezeket a városokat, az egész vidéket, a városok minden lakóját és a mezõ egész növényzetét. (Teremtés könyve 19, 25)

  • Felesége visszanézett és sóoszloppá változott. (Teremtés könyve 19, 26)

  • és körülnézett Szodoma és Gomorra irányában, meg az egész síkságon. Azt látta, hogy a földbõl füstgomolyag száll fel, amely hasonlított az olvasztókemence füstjéhez. (Teremtés könyve 19, 28)

  • Így emlékezett meg Ábrahám Istene Lótról, amikor elpusztította a síkság városait és kimentette õt a pusztulásból, midõn elpusztította a városokat, amelyekben Lót lakott. (Teremtés könyve 19, 29)

  • Lót késõbb följebb vonult Coárból, és két lányával együtt a hegyek között telepedett le. Félt ugyanis Coárban maradni. Egy barlangban lakott két lányával. (Teremtés könyve 19, 30)

  • Abimelek hívatta Ábrahámot és így szólt hozzá: "Mit tettél velünk? Mit vétettem ellened, hogy rám és országomra ilyen bûnt hoztál? Azt tetted velem, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie." (Teremtés könyve 20, 9)

  • Ábrahám körülmetélte fiát, Izsákot, a nyolcadik napon, ahogy Isten megparancsolta. (Teremtés könyve 21, 4)

  • Miután Beersebában szövetséget kötöttek, Abimelek és vezére, Pichol elindultak, s visszatértek a filiszteusok földjére, (Teremtés könyve 21, 32)

  • Ábrahám pedig egy tamariszkuszt ültetett Beersebában, és ott segítségül hívta Istennek, az örökkévalóság Istenének nevét. Ábrahám hosszú ideig vendégként lakott a filiszteusok földjén. (Teremtés könyve 21, 33)

  • Másnap reggel Ábrahám korán fölkelt, fölnyergelte szamarát, magával vitte két szolgáját és a fiát, Izsákot. Miután fát hasogatott az égõáldozathoz, fölkerekedett, és elindult a hely felé, amelyet Isten mondott neki. (Teremtés könyve 22, 3)

  • Azután az Úr angyala az égbõl másodszor is szólt Ábrahámhoz, (Teremtés könyve 22, 15)

  • Utódaidat megsokasítom, mint az ég csillagait és mint a tengerpart fövényét, utódaid elfoglalják majd az ellenség kapuját. (Teremtés könyve 22, 17)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.” São Padre Pio de Pietrelcina