Löydetty 114 Tulokset: sav

  • Ezután készítettek maguknak és a papoknak. A papok ugyanis, Áron fiai, egészen besötétedésig el voltak foglalva az égõáldozatok és a hájrészek bemutatásával, azért készítették el a leviták maguknak és a papoknak, Áron fiainak. (Krónikák II. könyve 35, 14)

  • Ettõl a naptól kezdve azonban az embereknek csak a fele dolgozott az építkezésen, a többiek lándzsával, pajzzsal, íjjal, mellvérttel fölszerelve ott álltak Júda egész háza mögött, (Nehemiás könyve 4, 10)

  • Hallgass csak szolgálód szavára, és Isten szerencsés kimenetelt ad, s nem vall uram kudarcot vállalkozásával. (Judit könyve 11, 6)

  • Leveleket küldött a birodalom minden tartományába, minden tartománynak a maga írásával, és minden népnek a maga nyelvén, hogy a maga házában a férfi az úr. (Eszter könyve 1, 22)

  • Összehívták tehát a királyi írnokokat a harmadik - azaz Sziván - hónap huszonharmadik napján, és Mardokeus parancsának megfelelõen írtak a zsidóknak, a szatrapáknak, az Indiától Egyiptomig terjedõ százhuszonhét tartomány kormányzójának és fejedelmének - minden tartománynak a maga írásával, s minden népnek a maga nyelvén, a zsidóknak is a saját írásukkal és nyelvükön. (Eszter könyve 8, 9)

  • Aki embertársával nem érez együtt, az az Úr félelmével is szakít. (Jób könyve 6, 14)

  • Hogyha a királyok övét leoldozza, helyette kötelet csavar derekukra. (Jób könyve 12, 18)

  • Romba dõlt városok lettek lakásává, lakhatatlan házakban talált menedéket. Amit épített magának, az mind összedõlt. (Jób könyve 15, 28)

  • Mint tõke, ledobja a savanyú fürtöt, eldobja virágát, akár az olajfa. (Jób könyve 15, 33)

  • A hurok megfogja a sarkát, köréje meg pányva csavarodik. (Jób könyve 18, 9)

  • A sakáloknak lettem testvérévé, sorstársává váltam a struccmadaraknak. (Jób könyve 30, 29)

  • Kik sátramban laktak, nem vallották-e meg: "Ki nem lakhatott jól húsával bármikor?" (Jób könyve 31, 31)


“Não se desencoraje, pois, se na alma existe o contínuo esforço de melhorar, no final o Senhor a premia fazendo nela florir, de repente, todas as virtudes como num jardim florido.” São Padre Pio de Pietrelcina