Löydetty 88 Tulokset: szörnyű állat
hagyják fiaikat körülmetéletlenül, és szennyezzék be magukat mindenféle tisztátalan és szörnyû dologgal. (Makkabeusok I. könyve 1, 48)
A 145. esztendõ Kiszleu hónapjának tizenötödik napján a király az égõáldozat oltárán szörnyû undokságot épített, és Izrael helységeiben mindenféle oltárokat emeltek. (Makkabeusok I. könyve 1, 54)
Súlyosan ránehezedett Izraelre a szörnyû harag. (Makkabeusok I. könyve 1, 64)
Gyûljetek köré mindannyian, akik szem elõtt tartjátok a törvényt, és álljatok szörnyû bosszút népetekért. (Makkabeusok I. könyve 2, 67)
Aztán szétosztották az állatokat a csapatok között. Minden elefánt mellé ezer páncélingbe öltözött embert rendeltek, akik a fejükön bronzsisakot viseltek. Azonkívül még ötszáz válogatott lovast is beosztottak minden állat mellé. (Makkabeusok I. könyve 6, 35)
Ekkor Eleazár, az auarani észrevette, hogy az egyik állat a királyi bíbor színt viseli, és az összes többi állatot felülmúlja. Így azt gyanította, hogy a király ül rajta. (Makkabeusok I. könyve 6, 43)
De a mindent látó Úr, Izrael Istene megverte egy gyógyíthatatlan és láthatatlan betegséggel. Alig ejtette ki e szavakat, nyomban elviselhetetlen fájdalmat érzett a beleiben és szörnyû belsõ kínokat. (Makkabeusok II. könyve 9, 5)
Sõt, férgek nyüzsögtek az istentelen szemében, és még életében darabokban szakadt le róla a hús, szörnyû kínok közepette. Rothadása szagától az egész tábor undorodott. (Makkabeusok II. könyve 9, 9)
Szörnyû a dühöngés, féktelen a harag, de ki állhat meg a féltékenység elõtt? (Példabeszédek könyve 27, 4)
Van egy szörnyû baj, amit a nap alatt láttam: a gazdagság, amit a tulajdonosa a vesztére tartogat. (Prédikátor könyve 5, 12)
Van, akinek Isten adott gazdagságot, kincseket, megbecsülést, és semmi sem hiányzik neki abból, amit szíve kíván. De Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen élvezi. Ez hiábavalóság és szörnyû gyötrelem! (Prédikátor könyve 6, 2)
Mert akkor is, amikor semmi rémség nem volt, ami ijeszthette volna õket, ha állat szaladt el mellettük, vagy kígyók sziszegtek, megrémültek és ijedelmükben majd hogy meg nem haltak, és még a levegõbe sem igen akartak nézni, holott azt sehogy sem lehet elkerülni. (Bölcsesség könyve 17, 9)