1 A 12. esztendõben, a tizenkettedik hónapban, a hónap elsején az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2 Emberfia, mondj siratóéneket a fáraóról, Egyiptom királyáról, és mondd meg neki: Te népeknek oroszlánja, elpusztultál! Olyan voltál, mint a krokodil a tengerben. Orrlyukaidon át lövellted, s lábaddal zavarossá tetted a vizet, és felkavartad hullámait.
3 Ezt mondja az Úr, az Isten: Kiterjesztem fölötted hálómat, a nép összecsõdül, s partra húznak a hálómmal.
4 Kivezetlek a földre, a nyílt mezõre doblak, hogy rád telepedjenek az ég madarai és a föld minden vadja jóllakjék belõled.
5 Húsodat a hegyekre vetem, hulláddal megtöltöm a völgyeket.
6 Romlott véreddel megöntözöm a földet egészen a hegyekig, és megtelnek véreddel a patakok.
7 Ha majd kioltom életedet, beborítom az eget és elsötétítem csillagait. Befödöm felhõvel a napot, s a hold nem ad többé világosságot.
8 Az égen minden égitestet elsötétítek miattad, és sötétséget hozok földedre - mondja az Úr, az Isten.
9 Számos nép szívét megszomorítom, amikor foglyaidat a népek közé viszem, olyan országba, amelyeket nem ismersz.
10 Sok népet döbbenetbe ejtek miattad, és királyaik is megborzadnak miattad, amikor kardomat elõttük villogtatom. Folyvást remegnek majd életükért pusztulásod napján.
11 Mert ezt mondja az Úr, az Isten: Üldözõbe vesz Babilon királyának kardja:
12 a hõsöknek kardjával, akik mind a legvadabb népek közé tartoznak, tömérdek alattvalódat földre terítem. Õk majd véget vetnek Egyiptom kevélységének, és kiirtják egész népességét.
13 Kipusztítom vizeibõl mind az állatait. Nem zavarja fel õket többé ember lába, sem állat patája nem kavarja fel.
14 Akkor majd lecsendesítem vizeit, folyói úgy fognak folydogálni, mint az olaj - mondja az Úr, az Isten.
15 Amikor majd sivataggá teszem Egyiptom földjét, és az országot kifosztják mindenbõl, amikor majd megverem minden lakóját, akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
16 Siratóének ez, amelyet majd a népek leányai énekelnek; Egyiptom és egész népessége fölött éneklik majd, éneklik ezt a siratóéneket - mondja az Úr, az Isten.
17 A 12. esztendõben, az elsõ hónapban, a hónap tizenötödik napján az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
18 Emberfia, mondj siratóéneket Egyiptom tömérdek lakójáról, és hagyd, hadd szálljanak le a hatalmas népek leányaival egyetemben az alvilágba azok közé, akik a sírgödörbe szálltak.
19 Kit múlsz felül kiválóságban? Szállj le, és légy a körülmetéletlenek, a karddal megöltek között.
20 Azok közé hullanak majd, akiket karddal öltek meg, és akiket minden erejük cserbenhagyott.
21 Akkor így szólítják meg a legerõsebb hõsök az alvilágból:
22 Ott van Asszíria és egész serege sírja körül, mindannyian megölve - kard élén hulltak el.
23 A verem legmélyén van a sírja, és serege a sírja körül hever, mindegyik megölve - kard élén hulltak el. Õk voltak azok, akik egykor rettegésben tartották az élõk földjét.
24 Ott van Elam és egész serege a sírja körül, mindannyian megölve - kard élén hulltak el, s körülmetéletlenül szálltak le az alvilágba, akik azelõtt rettegésben tartották az élõk földjét. Most azokkal együtt viselik gyalázatukat, akik a sírgödörbe szálltak.
25 Az elesettek között adtak neki nyugvóhelyet, csapatai veszik körül a sírját. Mind körülmetéletlenek, kard ölte meg õket, mert rettegésben tartották az élõk földjét. Most azokkal együtt viselik szégyenüket, akik leszálltak a sírgödörbe. A megöltek közt van a helyük.
26 Ott van Mesek, Tubal és egész serege a sírja körül. Mindannyian körülmetéletlenek, kard ölte meg õket, mert rettegésben tartották az élõk földjét.
27 Nem pihennek azokkal a hõsökkel, akik az õskorban estek el, akik fegyvereikkel együtt szálltak le az alvilágba, és fejük alá tették kardjukat és csontjaik alá pajzsukat, mert rettegtek a hõsöktõl az élõk földjén.
28 Neked is a körülmetéletlenek közt kell pihenned, azok között, akiket a kard ölt meg.
29 Ott van Edom minden királya és fejedelme, akik hõstetteik ellenére is a kard áldozatai közé kerültek. A körülmetéletlenek között pihennek, azokkal, akik leszálltak a sírgödörbe.
30 Ott van észak összes fejedelme és minden szidoni. Leszálltak az elesettekhez, noha remegtek erejüktõl. Most körülmetéletlenül pihennek azok mellett, akiket kard ölt meg, és azokkal együtt viselik gyalázatukat, akik a sírgödörbe szálltak.
31 Meglátja majd õket a fáraó, és megvigasztalódik nagy sokaságukon. Kard élén hullott el a fáraó, és egész serege - mondja az Úr, az Isten.
32 Mert rettegésben tartotta az élõk földjét, azért a fáraó és egész serege a körülmetéletlenek közt pihen, azok között, akiket kard ölt meg - mondja az Úr, az Isten.
Versículos relacionados com Ezekiel könyve, 32:
Ezékiel 32 leírja az Egyiptomból és nemzetéből származó fáraó bukásának siralmát. A fejezet arról szól, hogy egyiptomot legyőznek, és dicsőségét megsemmisítik. Az alábbiakban öt vers található az Ezekiel 32 -ben szereplő témákkal kapcsolatban:
Jeremiás 46:25: "A házigazdák ura, Izrael istene azt mondja: Íme, büntetem Amomot Thebes -ről, a fáraó és Egyiptommal együtt, valamint az istenekkel és a királyukkal; igen, büntetem a fáraót, valamint azokat, akik és azokat Ebben bíznak. " Ez a vers arról szól, hogy Isten ítélete Egyiptomról és annak vezetõivel, beleértve a fáraót is.
Ézsaiás 19:11-12: "Valójában a Tanis hercegei ostobak; a fáraó bölcs tanácsadói ostoba tanácsot adnak. Hogyan merészelsz mondani a fáraót: Én vagyok a bölcsek fia, az ősi királyok fia? Hol vannak? Hol vannak a bölcs embereid? Mondhatják meg most, és tudják, mit határoztak meg a házigazdák ura Egyiptom ellen. " Ez a vers arról szól, hogy Egyiptom vezetõinek bölcsessége nem elegendő ahhoz, hogy elkerüljék az Isten hatalma előtti vereségüket.
Ézsaiás 31:1: "Jaj azoknak, akik Egyiptomba jönnek, hogy segítséget kérjenek, és becsüljék meg a lovakat, és autókban vannak, mert sokuk és a lovagokban, mert bátor; és nem nézik meg a Izrael szentje, sem az Urat nem keresik! " Ez a vers arról szól, hogy egyiptomi bizalom hiánya van az Istenbe, és azok, akik segítséget kérnek.
Jeremiás 46:17: "Így elutasították a hadseregét pusztán ágként; mert az Úr felháborodással kiutasította őt, a te Istened, mert kevés hittel szolgált." Ez a vers arról szól, hogy Isten elutasította az egyiptomi hadseregbe való elutasítását a hit hiánya miatt.
Ézsaiás 19:16: "Azon a napon az egyiptomiak olyanok lesznek, mint a nők; megrázkódnak és félnek a házigazdák ura erős keze előtt, amelyet ellenük fognak felépíteni." Ez a vers arról a félelemről szól, amelyet Egyiptom érez Isten hatalma előtt vereségében.
Luvut: