Jeremiás könyve, 27

Katolikus Biblia

1 [Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának uralkodása kezdetén az Úr ezt a szózatot intézte Jeremiáshoz:]

2 Így szólt hozzám az Úr: Csinálj magadnak köteleket és egy igát, és vedd a nyakadba õket.

3 Aztán üzenj Edom királyának, Moáb királyának, az ammoniták királyának, Tírusz királyának és Szidón királyának azoknak a követeknek a közvetítésével, akik Cidkijához, Júda királyához jöttek Jeruzsálembe.

4 Ezt az üzenetet adják át uralkodóiknak: "Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene, így szóljanak uralkodóikhoz:

5 Én teremtettem a földet, az embert és az állatokat, amelyek a föld színén vannak, nagy hatalommal és kinyújtott karral. Én annak adom, akinek akarom.

6 Most ezeket az országokat mind Nebukadnezárnak, Babilon királyának a kezébe adtam, aki az én szolgám; még a vadállatokat is neki adtam, hogy õt szolgálják.

7 [Valóban, neki szolgál majd minden nép; sõt, fiának és unokájának is mindaddig, amíg el nem jön az õ országának ideje is, amikor hatalmas nemzetek és nagy királyok õt is szolgaságba vetik.]

8 Amelyik nemzet és ország nem hódol meg Nebukadnezárnak, Babilon királyának, és nem hajtja nyakát Babilon királyának igájába, azt karddal, éhínséggel és döghalállal sújtom - mondja az Úr -, amíg csak kezébe nem adom õket.

9 Ne hallgassatok hát prófétáitokra, jósaitokra, álomfejtõitekre, jövendõmondóitokra és varázslóitokra, akik azt mondogatják nektek: Nem lesztek Babilon királyának alattvalói.

10 Mert hazugságot jövendölnek nektek, ezért számkivetésbe visznek benneteket országotokból; kiûzlek benneteket, és elvesztek.

11 Azt a nemzetet azonban, amely Babilon királyának igájába hajtja nyakát, és meghódol neki, azt békén hagyom országában - mondja az Úr -, hogy mûvelje és lakjék benne."

12 Ugyanígy szóltam Cidkijához, Júda királyához: "Hajtsátok nyakatokat - mondtam neki - Babilon királyának igájába; hódoljatok meg elõtte és népe elõtt, így életben maradtok.

13 [Miért is halnátok meg, te és a te néped, kard, éhínség és döghalál által, amint az Úr megfenyegette azt a népet, amely nem akar meghódolni Babilon királyának?]

14 Ne hallgassatok a próféták szavára, akik így beszélnek hozzátok: Nem lesztek Babilon királyának alattvalói; hiszen hazugságot jövendölnek nektek.

15 Mert nem én küldtem õket - mondja az Úr -, és így hazug módon beszélnek nevemben. A vége aztán az lesz, hogy elûzlek titeket, elvesztek, és elvesznek a próféták is, akik jövendölnek nektek."

16 Majd a papokhoz és az egész néphez így beszéltem: "Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok azoknak a prófétáknak a szavára, akik ilyenformán jövendölnek nektek: Íme, az Úr templomának edényei [nemsokára] visszakerülnek Babilonból, mert hazugságot mondanak nektek.

17 [Ne hallgassatok rájuk! Inkább hódoljatok meg Babilon királya elõtt, mert így életben maradtok; miért is jusson ez a város pusztulásra?]

18 Ha õk valóban próféták, és az Úr szava van bennük, akkor inkább járuljanak könyörögve a Seregek Ura elé, hogy ne jussanak azok az edények is Babilonba, amelyek még megmaradtak az Úr templomában, Júda királyának palotájában és Jeruzsálemben.

19 Mert ezt mondja a Seregek Ura [az oszlopokról, a medencérõl, az üstlábakról] és a többi edényrõl, amelyek még megmaradtak ebben a városban,

20 amiket annak idején nem vitt el Babilon királya, Nebukadnezár, amikor Jeruzsálembõl Babilonba fogságba hurcolta Jechonját, Jojakim fiát, Júda királyát [Júda és Jeruzsálem vezetõ embereivel együtt].

21 Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene azokról az edényekrõl, amelyek megmaradtak az Úr templomában, Júda királyának palotájában és Jeruzsálemben:

22 Babilonba viszik õket, [és ott is maradnak addig a napig, amelyen majd megkeresem õket] - mondja az Úr. [Akkor majd visszahozom és visszatétetem õket erre a helyre.]"




Versículos relacionados com Jeremiás könyve, 27:

Jeremiah 27 arról beszél, hogy Isten miként utasította Jeremiát, hogy készítsen egy fából készült igát, és küldje el azt Júda minden szomszédos királyához, jelképezve Júda alávetését Babilonba. Arra is figyelmeztette ezeket a királyokat, hogy ne higgyek a hamis prófétákban, akik arra ösztönözték őket, hogy harcoljanak Babilon ellen, hanem fogadják el Isten büntetését, és engedjék be Nebukadnezzarnak. Az alábbiakban öt vers található a fejezetben szereplő témákkal kapcsolatban:

Ezékiel 17:14 - "Hogy a királyság alázatos lehet felemelkedés nélkül, és megtartja szövetségét, és teljesítse azt, hogy ez fennmaradjon." Ez a vers arról szól, hogy az alázatossághoz szükséges alázatot, amely a szövetségnek való benyújtáshoz szükséges, pontosan ezt kéri Jeremiás ezeket a szomszédos Júda királyokat, hogy tegyenek Babilon felé.

Ézsaiás 45:1 - "Így mondja az Úr felkente, Cyrusnak, akit a jobb kezembe vettem, hogy megsemmisítsem a nemzeteket az arca előtt, és kibontakozzon a királyok ágyékain, hogy kinyissa az ajtókat, és az ajtókat, és az ajtókat, ők nem bezárul. " Ez a vers azt mutatja, hogy Isten bárkit, akár nem Júniából származik, felhasználhatja akaratát, mivel Nebukadnezzarot használ Júdának büntetésére.

Jeremiah 29:8-9 - "Mert így mondja a házigazdák ura, Izrael Istene: Ne tévesszen meg a prófétáidat a közepette, sem a találgatóknak, és nem hallja az álmaidat. A nevem; nem küldtem el őket, mondja az Úr. " Ez a vers a hamis prófétákról szól, amelyeket Jeremiás figyelmeztet a Júda szomszédos királyaira, hogy ne hallják.

Jeremiah 25:11-12 - "És ez a föld pusztulás és megdöbbentés lesz; és ezek a nemzetek hetven évet szolgálnak a Babilon királyának. És amikor a hetven év teljesül, megbüntetem Babilon királyát és azt a nemzetet. - mondja az Úr, az ő gonoszságával, és megbüntetem a káldeusok földjét; és én örök pusztulássá teszem. " Ez a vers előrejelzi azt a büntetést, amelyet Isten Babilonnak fog okozni, miután befejezték a Júda büntetésének feladatát, megmutatva, hogy Isten irányítja a helyzetet.

2 Krónikák 36:17: "Isten mindegyiket a káldeusok kezébe adta." Ez a vers arról számol be, hogy Isten cselekedete a Júda népének átadása a káldeusok kezébe adja az emberek engedetlenségének és bűneinek következtében. Ez kapcsolódik Jeremiah 27. fejezetének témájához, ahol a próféta figyelmezteti az embereket, hogy engedjék be a Babilon királyának, Nebukadnezzar igájának, hogy megakadályozzák Jeruzsálem és Isten templomának pusztulását.





Luvut: