1 Az õ munkatársaként figyelmeztetünk titeket is: ne vegyétek hiába az Isten kegyelmét.
2 Azt mondja ugyanis: A kellõ idõben meghallgatlak, s az üdvösség napján segítek rajtad. Nos, most van a kellõ idõ, most van az üdvösség napja!
3 Senkinek sem okozunk semmiféle botrányt, hogy ne becsmérelhessék szolgálatunkat.
4 Ehelyett mindenben úgy viselkedünk, mint Isten szolgája: Nagy türelmet tanúsítva a megpróbáltatásban, a szükségben, a szorongattatásban;
5 ha vernek, fogságba vetnek, fellázadnak, ha elfáradunk, virrasztunk, böjtölünk;
6 tisztaságban, megértõn, béketûrõn és jóságosan, a Szentlélekben és az õszinte szeretetben megmaradva;
7 az igazság hirdetésében kitartva, az Isten erejével, az igazság támadó és védõ fegyverzetében,
8 akár dicsõség, akár megszégyenülés, akár gyalázat, akár jóhírnév jut osztályrészül; mint csalók, mégis igazat mondók,
9 mint ismeretlenek, mégis jól ismertek, mint akiket halálra szántak, mégis élnek, mint megkínzottak, de belé nem haltak;
10 mint szomorúak, mégis mindig vidámak, mint szûkölködõk, mégis sokakat gazdagítók, mint akiknek semmijük sincs, mégis mindenük megvan.
11 Megnyílt nektek az ajkunk, és kitárult felétek a szívünk, korintusiak.
12 Nem mi zárkóztunk el elõletek, hanem ti nem nyitottátok ki a szíveteket.
13 Mint gyermekeimhez szólok: ti is tegyetek úgy, mint én, tárjátok ki ti is a szíveteket!
14 Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mi köze az igazságnak a sötétséghez?
15 Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívõnek a hitetlenhez?
16 Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Márpedig mi az élõ Isten temploma vagyunk, ahogy Isten mondja: Közöttük lakom majd és közöttük járok, az Istenük leszek, õk meg a népem.
17 Ezért távozzatok körükbõl, és különüljetek el tõlük - mondja az Úr -, s tisztátalant ne illessetek. Akkor fölkarollak benneteket
18 és atyátok leszek, ti meg a fiaim és a lányaim lesztek - mondja az Úr, a Mindenható.
Versículos relacionados com Korintusiaknak írt II. levél, 6:
A 2. fejezet 6. fejezet A korinthusok a keresztény szolgálathoz és az Istennel való közösséghez kapcsolódó kérdésekkel foglalkoznak. Pál arról beszél, hogy el kell különíteni a világtól, és meg kell élni az Istennek szentelt életet, hangsúlyozva Isten kegyelmének fontosságát. Azt is leírja a kihívásokkal és nehézségekkel, amelyekkel apostolként szembesül, de kiemeli a Krisztusban fennálló reményét és győzelmét.
2 Korinthus 6:1-2- ", és vele együtt dolgozunk, sürgetjük Önt is, hogy ne kapja meg Isten kegyelmét (mert azt mondja, elfogadható időben hallom, és segítenek a megváltás napján ; Itt most az elfogadható idő, itt van a megváltás napja). " Pál hangsúlyozza az Isten kegyelmének és időben történő megbánásának fontosságát, kiemelve az üdvösség sürgősségét.
2 Korinthusok 6:14 - "Ne ragaszkodj egy egyenlőtlen igához a hitetlenekkel; mert a társadalomnak igazságtalansággal rendelkezik az igazságtalanság? Pál figyelmezteti a korinthusiakat, hogy ne csatlakozzanak a hitetlenekhez miniszteri erőfeszítéseik vagy személyes életükben, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy fenntartsák a világtól való elválasztást.
2 Korinthus 6:17 - "Tehát elhagytam őket, és mondjuk, mondd az Úrnak; és nem érintsz semmit mocskos, és én fogadlak." Paul idézi Ézsaiát, hogy hangsúlyozza a világtól való elválasztás fontosságát és az Istennek szentelt szentelést, kijelentve, hogy ez mélyebb kapcsolatot eredményez vele.
2 Korinthus 6:4-5- "De mindenben, amikor Isten minisztereként javasoljuk magunkat; sok türelemmel, szenvedések, igények, fájdalom, az ostorban, a börtönökben, a zavargásokban, a munkában, a vigilben, a böjtben." Pál az apostolnak, beleértve az üldöztetést és a nehézségeket, a kihívásokat írja le, hangsúlyozva a kitartás szükségességét és az Isten miniszterének ajánlását.
2 Korinthusok 6:18 - "És én leszek az apád, és nekem és lányai leszel nekem, mondja a Mindenható Úr." Pál a fejezetet Ézsaiás idézettel fejezi be, hangsúlyozva azt az ígéretet, hogy azokat, akik elválasztják magukat a világtól, és Istennek szentelnek magukat, gyermekeknek és lányainak tekintik.
Luvut: