1 Júdás hallott a rómaiak hírérõl, hogy milyen erõsek, s mennyire felkarolják azokat, akik jóindulattal vannak irántuk; hogy bárkivel barátságot kötnek, aki hozzájuk csatlakozik. Egyszóval, hogy nagyon hatalmasak.
2 Beszéltek neki háborúikról, a gallok közt végbevitt hõstetteikrõl, arról, hogyan vetették uralmuk alá és tették adófizetõikké õket.
3 Hírül vitték, mit vittek véghez Hispániában, mint tulajdonították ott el az ezüst- és aranybányákat;
4 hogyan vetették hatalmuk alá - okosságukkal és kitartásukkal - az egész országot [noha nagyon messzire esett tõlük]; hogy gyõzték le a föld határairól ellenük felvonult királyokat, mint okoztak nekik óriási vereséget, ugyanakkor a többiek mind adóztak nekik évrõl évre;
5 hogyan gyõzték le és hódoltatták meg Fülöpöt és Perzeuszt, a kiteusok királyát és azokat, akik fellázadtak ellenük;
6 milyen vereséget szenvedett tõlük Ázsia királya, Nagy Antiochusz, aki százhúsz elefánttal, lovassággal és hatalmas sereggel vonult ellenük hadba:
7 élve elfogták, és arra kényszerítették, hogy õ is, utódai is nagy sarcot fizessenek; túszokat szedtek,
8 és lemondatták az országról, mármint Indiáról, Médiáról, Lidiáról és néhány legszebb országrészrõl - ezeket elvették tõle és Eumenesz királynak adták;
9 mint terveztek Görögország lakói hadjáratot megsemmisítésükre.
10 Amikor azonban tervükrõl tudomást szereztek, hadvezért küldtek ellenük, legyõzték õket, úgyhogy sokan elestek és odavesztek közülük, az asszonyokat és a gyerekeket fogságba hurcolták, kifosztották õket, országukat pedig elfoglalták, erõdeiket lerombolták - mind a mai napig uralkodnak rajtuk;
11 mint semmisítették meg és igázták le a velük szembeszegülõ többi királyságot és szigetet. Ugyanakkor barátaikkal és szövetségeseikkel tartják a barátságot.
12 Így kiterjesztették hatalmukat közel s távolban mind a királyságokra. Aki csak hallja nevüket, retteg tõlük.
13 Akit azonban uralomra akartak juttatni, az király is lett. Akitõl pedig elfordultak, azt letették. Így nagy hatalomra tettek szert.
14 Mindazonáltal közülük senki nem teszi fel a diadémot és ölti fel a bíbort csak azért, hogy hivalkodjék.
15 Tanácsot hoztak létre, és annak háromszázhúsz tagja mindennap minden szempontjából megvitatja a nép dolgát, hogy jól kormányozza.
16 Minden esztendõben egyetlen egy férfira bízzák a vezetésüket és az ország fölötti uralmat. Ennek az egy férfinak mind engedelmeskednek. Irigység és féltékenység nincs közöttük.
17 Júdás tehát kiválasztotta János fiát és Akkosz unokáját, Eupolemoszt, valamint Eleazár fiát, Jázont, és elküldte õket Rómába, hogy kössenek velük barátságot és szövetséget, hadd szerezzenek róla tudomást:
18 mily súlyosan nehezedik rá Izraelre a görög hatalom, és szabadítsák meg õket jármuktól.
19 Elmentek hát Rómába - nagyon hosszú volt az út -, a szenátus elé járultak, és így szóltak:
20 "Júdás, a Makkabeus, a testvérei és a zsidók népe küldött bennünket hozzátok, hogy kössetek velünk fegyverbarátságot és békeszövetséget, és vegyetek fel szövetségeseitek és barátaitok sorába."
21 A beszédük tetszésre talált.
22 A levél másolata, amelyet bronztáblára írtak és a békeszövetség és fegyverbarátság bizonyságául Jeruzsálembe küldtek, így hangzik:
23 "Üdv a rómaiaknak és a zsidók népének szárazon és vízen, örökké! Kard és ellenség maradjon távol tõlünk!
24 Ha háború fenyegeti Rómát vagy bármelyik szövetségesét a hatalma alá tartozó egész birodalomban,
25 a zsidók népe szívvel-lélekkel együtt harcol vele, amennyire a körülmények kívánják.
26 Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt, hajót sem nem ad, sem nem szállít. Így tartotta jónak Róma, s õk ezeket a föltételeket ellenszolgáltatás nélkül megtartják.
27 Ugyanakkor a rómaiak készek együttharcolni - amennyire a körülmények kívánják -, ha háború fenyegeti a zsidók népét.
28 Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt és hajót nem szállítanak. Így tartotta helyesnek Róma. A szövetséget minden álnokság nélkül megtartják.
29 E föltételekkel kötik meg a rómaiak a szövetséget a zsidókkal.
30 Ha azonban késõbb akár az egyik, akár a másik hozzá kíván valamit fûzni vagy ki akar törölni, tetszése szerint megteheti. Amit hozzáfûznek vagy amit kihúznak, az érvényes lesz."
31 Ami azt a gyalázatot illeti, amelyet Demetriusz király követett el ellenük, arról a következõképpen írtunk: "Miért raktál oly súlyos igát barátainkra és szövetségeseinkre, a zsidókra?
32 Ha újabb panaszt emelnek ellened, igazságot szolgáltatunk nekik és hadba vonulunk ellened szárazon és vízen."
Versículos relacionados com Makkabeusok I. könyve, 8:
Az 1 makabé könyvének 8. fejezete a zsidó nép és a Római Köztársaság közötti politikai és diplomáciai kapcsolatokról beszél. Macabeu Judas, a szeleucid uralom elleni zsidó lázadás vezetőjeként Rómától segítséget kért, hogy biztosítsa népének függetlenségét. Az alábbi verseket választották az ebben a fejezetben szereplő témákkal való kapcsolatukhoz:
Róma 13:1-2: "Minden embernek a felsőbb hatóságok vannak kitéve; mert nincs olyan hatalom, amely nem Istenből származik; és a létező hatóságokat Isten indította el. Tehát az, aki ellenzi a hatalmat És azok, akik ellenállnak, magukra hozják az elítélést. " Ez a részlet Pál a rómaiaknak küldött leveléből kiemeli az Isten kormányzati hatóságainak való alárendelés fontosságát. Ez a zsidók és a rómaiak közötti szövetség teológiai magyarázataként tekinthető, mivel Judas Macabeu a rómaiak segítségét kérte, hogy megszabadítsák népüket a szeleucid elnyomástól.
Példabeszédek 22:29: "Láttál már valaha képzett embert a munkájában? Királyok előtt lesz; nem lesz sötét férfiak előtt." Ez a közmondás hangsúlyozza a munka fontosságát és a hatóságok elismerésének képességét. Ez alkalmazható Judas Macabeu stratégiájára, hogy a rómaiak segítségét kérje, és bemutatja nekik népük készségét és erejét az elnyomás elleni küzdelemben.
Az Ecclesiastes 3:1: "Mindennek megvan egy bizonyos ideje, és van idő minden célra a menny alatt." Ez a vers kiemeli a helyes időzítés fontosságát a döntéshozatalban. Alkalmazható Judas Macabeu stratégiájára, hogy a rómaiak segítségét kérje abban az időben, amikor a Köztársaság kibővítette hatalmát, és érdeklődött az új szövetségesekkel való szövetségek létrehozása iránt.
Példabeszédek 21:31: "A ló felkészült a csata napjára, de a győzelem az Úrból származik." Ez a közmondás kiemeli az előkészítés és a tervezés fontosságát, de annak szükségességét is, hogy felismerjük, hogy a győzelem Istentől származik. Ez úgy tekinthető, hogy a Judas Macabeu stratégiájának tükrözi a rómaiak segítségét, akik katonai erőforrásokat és diplomáciai támogatást nyújthatnak, de végül a győzelem Isten akaratától függ.
Ecclesiastes 9:18: "A jobb bölcsesség jobb, mint a háborús fegyverek; és az egyik bűnös sok árut elpusztít." Ez a vers kiemeli a bölcsesség fontosságát a döntéshozatalban és a szükségtelen konfliktusok elkerülésének szükségességét. Alkalmazható Judas Macabeu stratégiájára, hogy a rómaiak segítségét diplomáciai megoldásként keresse meg a szeleucid elnyomáshoz, nem pedig hosszabb és potenciálisan pusztító háború.
Luvut: