1 Amikor Jeruzsálemhez közeledtek, Betfage és Betánia táján, az Olajfák-hegyénél elõreküldte két tanítványát
2 ezzel az utasítással: "Térjetek be a szemközti faluba! Mindjárt amikor beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide!
3 Ha valaki szólna, hogy mit csináltok, mondjátok, hogy Urának van rá szüksége. Erre rögtön elengedi."
4 El is mentek és megtalálták a szamárcsikót, kint az úton egy kapuhoz kötve.
5 Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: "Miért oldjátok el a szamarat?"
6 Úgy válaszoltak, ahogy Jézus meghagyta nekik. Erre elengedték õket.
7 A szamárcsikót Jézushoz vezették, ráterítették köntösüket, és õ ráült.
8 Sokan a ruhájukat terítették az útra, mások meg lombos ágakat szórtak eléje, amelyeket a réten vágtak.
9 Az elõtte menõk, s akik kísérték, ezt zengték: "Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön!
10 Áldott atyánknak, Dávidnak közelgõ országa! Hozsanna a magasságban!"
11 Így vonult be Jeruzsálembe, a templomba. Ott körös-körül mindent szemügyre vett, aztán mivel már késõre járt az idõ, a tizenkettõvel kiment Betániába.
12 Másnap, amikor Betániát elhagyták, megéhezett.
13 Messzirõl látott egy zöldellõ fügefát. Elindult irányába, hátha talál rajta valamit. De odaérve semmit sem talált rajta, csak levelet, mert még nem volt itt a fügeérés ideje.
14 Azt mondta neki: "Soha senki ne egyen rólad gyümölcsöt!" A tanítványok hallották.
15 Megérkeztek Jeruzsálembe. Bement a templomba, s kiûzte, akik adtak-vettek a templomban, a pénzváltók asztalait és a galambárusok állványait pedig felforgatta.
16 Nem engedte meg senkinek, hogy valamit is keresztülvigyen a templom területén.
17 Tanított, és mondta nekik: "Nemde meg van írva: Az én házamat az imádság házának fogják hívni minden nép számára? Ti meg rablók barlangjává tettétek."
18 Amikor a fõpapok és írástudók értesültek a dologról, tanakodni kezdtek, miképp okozzák vesztét.
19 Féltek tõle, hiszen az egész nép csodálkozott tanításán. Amikor beesteledett, elhagyták a várost.
20 Amikor másnap korán reggel elmentek a fügefa mellett, látták, hogy tövestül kiszáradt.
21 Péternek eszébe jutott (az átok): "Mester - mondta -, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt."
22 Jézus így felelt: "Ha hisztek Istenben,
23 bizony mondom nektek, hogyha valaki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel és vesd magad a tengerbe, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, akkor az csakugyan megtörténik.
24 Ezért mondom nektek, hogy ha imádkoztok és könyörögtök valamiért, higgyétek, hogy megkapjátok, és akkor valóban teljesül kérésetek.
25 Ám amikor imádkozni készültök, bocsássatok meg, ha nehezteltek valakire, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bûneiteket."
26 .
27 Ismét Jeruzsálembe mentek. Amikor a templomban járt, odamentek hozzá a fõpapok, írástudók és vének,
28 és megkérdezték: "Milyen hatalom birtokában teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél?"
29 Jézus így válaszolt: "Kérdezek tõletek valamit, s feleljetek rá nekem, aztán majd én is megmondom, milyen hatalom birtokában teszem, amit teszek.
30 János keresztsége az égbõl való volt, vagy pedig emberektõl származott? Feleljetek nekem!"
31 Erre elkezdtek egymás közt tanakodni. Így okoskodtak: "Ha azt mondjuk: Az égbõl - azt fogja kérdezni: Akkor miért nem hittetek neki?
32 Mondjuk talán azt, hogy az emberektõl." De féltek a tömegtõl, mert Jánosról mindenki azt tartotta, hogy valóban próféta volt.
33 Ezért így válaszoltak Jézusnak: "Nem tudjuk." Jézus azért ezt felelte: "Akkor én sem mondom meg nektek, milyen hatalom birtokában teszem ezeket."
Versículos relacionados com Márk evangéliuma, 11:
Mark 11. fejezete leírja Jézus diadalmas bejutását Jeruzsálembe, amely egy szamárra van felszerelve, a tömegek tenyér ágakkal köszöntötték őt, és úgy lógják, mint a Messiás. Azt a történetet is meséli el, amelyben Jézus átkoz egy fügefát, amelynek nem volt gyümölcse, és kiüríti a templom eladásait. Akkor Jézus tanít a hitről és az imáról, és a megbocsátásról beszél.
2 Krónikák 7:14: "És ha az én embereim, amelyeket a nevem hív, alázatos maguknak, imádkozni, és az arcomat keresni, és átalakítani a gonosz útjaikat, akkor a mennyből hallom, és megbocsátom a bűneit, és Meg fogom gyógyítani a földedet. " Ez a vers az ima, az alázat és a bűnbánat fontosságáról szól, amelyeket Jézus a Mark 11 -ben hangsúlyozott témák.
Máté 21:22: "És minden, amit imádságban kérdezel, hiszel, megkapod." Ez a vers hangsúlyozza a hit fontosságát az imában, ezt a témát, amelyet Jézus a Mark 11:23-24-ben szól.
Ézsaiás 56:7: "Elhozom őket a Szent Hegyemre, és örülni fogok az imádságomnak; égetett felajánlásukat és áldozataikat az oltáron fogadják; népek. " Ez a vers a templom fontosságáról, mint az ima és az imádat helyéről szól, ez a téma releváns a történet szempontjából, amelyben Jézus a Mark 11 -ben kiüríti a Temple Vendins -t.
János 15:7: "Ha bennem maradsz, és a szavaim benned maradnak, akkor megkérdezed, hogy mit akar, és megteszed." Ez a vers arról szól, hogy fontos a Jézusban való megmaradás és tanításainak követése annak érdekében, hogy imáink megválaszolódjanak - ez a téma releváns Jézus hit és ima tanulságai szempontjából a 11. pontban.
Máté 6:14-15: "Mert ha megbocsátja a férfiakkal szembeni bűncselekményeit, mennyei Atyád megbocsát neked; de de nem bocsátja meg a bűncselekményeit a férfiaknak, az apád nem fog megbocsátani a bűncselekményeidet." Ez a vers a megbocsátás fontosságáról szól, egy olyan témáról, amelyet Jézus megemlít a Márk 11:25-26-ban, amikor azt tanítja, hogy megbocsátanunk kell másoknak, hogy Isten megbocsátjon nekünk.
Luvut: