1 (A karvezetõnek a "Jedutun" szerint - Aszaf zsoltára.)
2 Istenhez száll szavam, hozzá kiáltok, Istenhez száll szavam, hogy meghallgasson.
3 Keresem az Urat a szorongatás napján; éjszaka szûntelen hozzá emelem a kezem, lelkemnek nincs vigasztalása.
4 Istenre gondolok és sóhajtozom, róla elmélkedem, és eleped a lelkem.
5 Szemem nyitva tartod, nyugtalan vagyok, s nem tudok szólni.
6 Régmúlt napokra kell gondolnom,
7 a hajdani évekre emlékezem. Az éj óráiban töprengek szívemben, gondolkodom, fürkészi a lelkem:
8 "Eltaszít az Isten egyszer s mindenkorra? Nem lesz már soha irgalmas?
9 Kegyelme örökre elveszett? Elenyészett a minden nemzedéknek adott ígéret?
10 Isten elfeledte volna a jóságát? Bezárta irgalmát haragjába?"
11 S így szólok: "Az a bánatom, hogy a Magasságbeli jobbja megváltozott."
12 Emlékezem az Úr tetteirõl, gondolkozom a hajdani csodákról.
13 Minden mûvedet megfontolom, minden tettedet mérlegelem.
14 Isten, szent a te utad! Hol van olyan Isten, mint a mi Istenünk, olyan fölséges?
15 Te vagy az Isten, aki csodát mûvelsz, a pogányok elõtt is feltártad hatalmadat.
16 Erõs karral megszabadítottad népedet, Jákob és József fiait.
17 A vizek láttak téged, Istenem, a vizek láttak és megborzadtak, a hullámok a mélységekig megremegtek.
18 A felhõk bõven öntötték a vizet, a felhõk megdördültek, nyilaid szétrepültek.
19 Mennydörgésed visszhangzott a forgószélben, villámaid beragyogták az egész földet, a föld megingott és megremegett.
20 Utad átvitt a mély tengeren, ösvényeid átszelték a nagy vizeket, s lábadnak nyoma nem volt látható.
21 Mint egy nyájat, néped úgy vezetted Mózes és Áron kezével.
Versículos relacionados com Zsoltárok könyve, 77:
A 77 -es zsoltár a siralom zsoltára, amelyben a zsoltáros kifejezi szenvedését és vigasztalását Istenben. Megkérdőjelezi Istent az ő szenvedése előtti csendjéről, és emlékszik arra a csodálatos művekre, amelyeket Isten a múltban tett népének javára. Az alábbiakban öt vers található a 77 -es zsoltárban szereplő témákhoz, a fejezethez való közelség szerint:
Zsoltár 22:2: "Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Miért nyújtasz ki a segítségemből és a betegeim szavaiból?" A 77. zsoltár zsoltárosához hasonlóan a 22. zsoltár zsoltárosának kifejezi fájdalmát és megkérdőjelezi Isten nyilvánvaló elhagyásának okát.
Zsoltár 13:1-2: "Meddig, Uram? Örökké elfelejtesz? Addig, amíg elrejti az arcodat tőlem? Meddig konzultálok a lelkemmel, minden nap szomorúságom van? nekem? " A 13. zsoltár zsoltárja szintén elhagyja Isten, és azon töprengett, mennyi ideig kell szenvednie a szenvedést.
Zsoltár 44:23-24: "Ébredj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj fel! Ne utasítson el minket örökre. Miért rejti el az arcodat, és elfelejti a szenvedésünket és az elnyomásunkat?" A 44. zsoltár zsoltára felhívja Istent, hogy ébredjen fel, és ne hagyja abba őket a szenvedés közepette.
Zsoltár 66:5: "Gyere, és nézd meg Isten munkáit; remeg a cselekedeteiben az emberek gyermekei felé." A 77 -es zsoltár zsoltárára is emlékszik Isten csodálatos munkáira a múltban, és a Zsoltárok 66 -os verse mindenkit felkér, hogy fontolja meg Isten munkáit.
Zsoltár 86:7: "A fájdalom napján hívlak téged, mert válaszolsz nekem." Ez a 86. zsoltár verse kifejezi a zsoltáros bizalmát, amelyben Isten reagál a kiáltására, valamint a Zsoltár zsoltárát. 77 várhatóan vigasztalást talál Istenben.
Luvut: