Trouvé 34 Résultats pour: Holofernesz
Jövetelének híre elterjedt a sátrakban és az egész tábor összeszaladt. Amíg Holofernesz sátra elõtt állt, s várta, hogy bejelentsék neki jövetelét, körülvették. (Judit könyve 10, 18)
Akkor kijött Holofernesz õrsége és minden szolgája, és bevezették Juditot a sátorba. (Judit könyve 10, 20)
Holofernesz épp ágyán pihent, arannyal, smaragddal és drágakövekkel ékesített bíborfüggöny mögött. (Judit könyve 10, 21)
Holofernesz így szólt hozzá: "Bátorság, asszony, ne remegj szívedben! Én ugyanis sohasem tettem rosszat senkinek sem, ha készen volt rá, hogy szolgáljon Nebukadnezárnak, az egész föld királyának. (Judit könyve 11, 1)
Holofernesz pedig azt mondta neki: "Isten jót tett, amikor a nép elõl ide küldött. A hatalom a mi kezünkben lesz, azokra pedig, akik megvetették uramat, a pusztulás vár. (Judit könyve 11, 22)
Holofernesz így válaszolt: "Mi lesz akkor, ha amid van, elfogy, honnan szerzünk neked olyat? A te fajtádból nincs közöttünk senki." (Judit könyve 12, 3)
Akkor Holofernesz szolgái sátrába vezették. Éjfélig aludt, a hajnali õrváltáskor azonban fölkelt. (Judit könyve 12, 5)
Holofernesz elrendelte õreinek, hogy ne akadályozzák benne. Három napig maradt a táborban, minden éjjel kiment Betilua völgyébe és megfürdött a vízforrásnál, ahol az õrség volt. (Judit könyve 12, 7)
A negyedik nap Holofernesz lakomát rendezett, s csak szolgáit hívta meg, a tisztviselõit nem. (Judit könyve 12, 10)
Judit belépett és letelepedett. Holofernesz szíve dobogni kezdett és a lelke egészen megzavarodott. Heves vágy fogta el, hogy egyesüljön vele, hisz attól a naptól kezdve, amikor meglátta, várta az alkalmas pillanatot, hogy elcsábítsa. (Judit könyve 12, 16)
Holofernesz nagyon örült neki, és annyi bort ivott, mint még életének egyetlen napján sem. (Judit könyve 12, 20)
Mindnyájan eltávoztak Holofernesztõl, és nem maradt a hálószobában se kicsi, se nagy. Judit odalépett Holofernesz ágya mellé, s így szólt szívében: "Uram, minden erõnek Istene, tekints ebben az órában kezem mûvére s magasztald fel Jeruzsálemet! (Judit könyve 13, 4)