Trouvé 159 Résultats pour: fiam
Saul megismerte Dávid hangját, és odaszólt: "Nem a te hangod az, fiam, Dávid?" "De igen, uram, és királyom!" - válaszolta Dávid. (Sámuel I. könyve 26, 17)
Erre Saul azt mondta: "Vétkeztem. Igazságtalan voltam. Térj vissza, fiam, Dávid! Többé nem teszek neked rosszat, mivel ma kedves volt szemedben az életem. Igen, esztelen voltam és nagyot tévedtem." (Sámuel I. könyve 26, 21)
Saul erre azt mondta Dávidnak: "Légy áldott, fiam, Dávid! Minden bizonnyal szerencsés leszel és eléred célodat." Dávid ment az útján, Saul meg hazatért. (Sámuel I. könyve 26, 25)
Az atyja leszek, õ meg a fiam lesz. Ha eltévelyedik, az emberek módjára bottal fegyelmezem, s olyan csapásokkal, amelyek az emberek fiait érik. (Sámuel II. könyve 7, 14)
De a király azt mondta Absalomnak: "Nem, fiam! Nem megyünk el mindnyájan, mert hisz terhedre lennénk." Absalom tovább unszolta, de (Dávid) mégsem akart menni, hanem áldásával útra bocsátotta. (Sámuel II. könyve 13, 25)
Aztán azt mondta Dávid Abisájnak és tisztjeinek: "Ha a saját fiam, aki ágyékomból származik, az életemre tör, mennyivel inkább Benjaminnak ez a fia itt. Hagyjátok, hadd átkozzon! Mert az Úr hagyta meg neki. (Sámuel II. könyve 16, 11)
Absalom még életében szerzett magának egy emlékkövet, és felállította a Királyok völgyében. Azt mondta ugyanis: "Nincs fiam, aki fenntartaná emlékezetemet." Így az emlékkövet nevezte el a nevérõl. Mind a mai napig Absalom kövének hívják. (Sámuel II. könyve 18, 18)
Dávid megrendült. Fölment a kapu fölötti szobába és sírt. Elcsukló hangon így siránkozott: "Fiam, Absalom! Fiam, fiam Absalom! Ó, bár én haltam volna meg helyetted!" (Sámuel II. könyve 19, 1)
A király befödte arcát, és hangosan siránkozott: "Fiam, Absalom! Absalom, fiam, fiam!" (Sámuel II. könyve 19, 5)
Amikor fölkeltem, hogy megszoptassam, lám, halott volt a fiam. De virradatkor jobban megnéztem, s kiderült, hogy nem az én fiam volt, akit szültem." (Királyok I. könyve 3, 21)
Erre a király azt mondta: "Ez azt állítja: Az az én fiam ott, mármint az élõ, s a te fiad a halott. Az meg kijelentette: Nem igaz, a te fiad a halott, az enyém az élõ." (Királyok I. könyve 3, 23)
Atyja leszek, õ pedig fiam lesz, s nem vonom meg tõle kegyelmemet, mint ahogy megvontam elõdödtõl. (Krónikák I. könyve 17, 13)