Trouvé 210 Résultats pour: királyi család
Amikor a királyi rendelet megjelent, hogy a bölcseket meg kell ölni, Dánielt és társait is keresték, hogy õket is megöljék. (Dániel könyve 2, 13)
Dániel okosan és ügyesen kérdést intézett Arjókhoz, a királyi testõrség parancsnokához, amikor az elindult, hogy megölje Bábel bölcseit. (Dániel könyve 2, 14)
Áldott vagy királyi trónodon, dicséretre méltó és magasztos mindörökké. (Dániel könyve 3, 54)
A satrapák, helytartók, kormányzók és királyi tanácsosok összefutottak. Látták e férfiakon, hogy testükön semmi hatalma nem volt a tûznek, fejüknek egyetlen hajaszála sem perzselõdött meg, ruhájuk sem sérült meg, sõt még a tûz szaga sem járta át õket. (Dániel könyve 3, 94)
Tizenkét hónap múlva fölment királyi palotája tetejére, amely Bábelben van, és ott sétálgatott. (Dániel könyve 4, 26)
Akkor azt mondta a király: "Nemde, ez az a nagy Bábel, amelyet hatalmas erõmmel építettem ki igazi királyi székhellyé, hogy hirdesse dicsõségemet?" (Dániel könyve 4, 27)
A szó még ott volt a király ajkán, amikor szózat hallatszott az égbõl: "Neked szól a szózat, Nebukadnezár király! Elveszem királyi hatalmadat. (Dániel könyve 4, 28)
Ugyanabban az idõben visszanyertem értelmemet, királyi méltóságom mellé visszakaptam tekintélyemet és dicsõségemet. Szolgáim és fõembereim fölkerestek, és visszahelyeztek királyságomba, sõt még nagyobb hatalomra tettem szert. (Dániel könyve 4, 33)
Ugyanabban az órában emberi kéz ujjai jelentek meg, és írni kezdtek a lámpással szemben a királyi palota falának mészfelületére. A király észrevette az író kéz ujjait. (Dániel könyve 5, 5)
Amikor azonban szíve felfuvalkodott, és lelke kevélységében óriásnak érezte magát, lezuhant királyi trónjáról, és dicsõségét elvették tõle. (Dániel könyve 5, 20)
Országod fõfelügyelõi és satrapái, tanácsosai és vezérei megállapodtak abban, hogy királyi határozatot kellene kibocsátani, és szigorú tilalmat elrendelni, hogy aki harminc napon belül rajtad kívül, ó király, bárki máshoz fordul, akár istenhez, akár emberhez valamely kéréssel, azt az oroszlánok barlangjába kell vetni. (Dániel könyve 6, 8)
Erre elmentek, és kérdést intéztek a királyhoz a királyi tilalom ügyében: "Király, nemde rendeletet adtál ki, hogy aki harminc napon belül rajtad kívül, ó király, bárki máshoz fordul, akár istenhez, akár emberhez valamely kéréssel, azt az oroszlánok barlangjába kell vetni?" A király azt felelte nekik: "Valóban így van a médek és a perzsák soha meg nem változtatható törvénye szerint." (Dániel könyve 6, 13)