Trouvé 5954 Résultats pour: kor

  • "Igyál uram" - válaszolta, aztán gyorsan leemelte a korsót, kezébe fogta, s inni adott neki. (Teremtés könyve 24, 18)

  • Mikor a tevék már eleget ittak, a férfi elõvett egy fél sékel súlyú aranykarikát, s az orrába tette, majd két csatot tett a karjára, amelyek tíz aranysékelnyit nyomtak. (Teremtés könyve 24, 22)

  • Amikor ugyanis látta az orrkarikát és nõvére karján a csatokat, s hallotta nõvérének, Rebekkának szavait: "Így beszélt hozzám az az ember...", elindult az emberhez, aki még a tevék mellett állt a kútnál, (Teremtés könyve 24, 30)

  • Mikor aztán eléje tették az ételt, így szólt: "Nem eszem addig, amíg elõ nem adom megbízatásomat." "Beszélj hát!" - mondták neki. (Teremtés könyve 24, 33)

  • Sára, uramnak a felesége fiút szült uramnak, mikor már idõs volt, s õ minden vagyonát átadta neki. (Teremtés könyve 24, 36)

  • Amikor én így válaszoltam uramnak: De hátha nem jön velem a lány, (Teremtés könyve 24, 39)

  • Mikor aztán a kúthoz értem, így szóltam: Uram, uramnak, Ábrahámnak Istene, adj utamnak, amelyen járok, szerencsés kimenetelt! (Teremtés könyve 24, 42)

  • Nézd, én a kútnál állok. A lány, aki kijön vizet meríteni és akinek azt mondom: Hadd igyam egy kis vizet a korsódból, (Teremtés könyve 24, 43)

  • Még be sem fejeztem, amikor kijött Rebekka, korsóval a vállán. Lement a forráshoz és merített. Akkor megszólítottam: Engedd, hadd igyam. (Teremtés könyve 24, 45)

  • Gyorsan levette korsóját, és azt mondta: Igyál, tevéidet is megitatom. Ittam, õ pedig a tevéimet is megitatta. (Teremtés könyve 24, 46)

  • Aztán megkérdeztem õt így szólva: Kinek a lánya vagy? Ezt válaszolta: Betuel lánya vagyok, Nachor fiáé, akit Milka szült neki. Akkor az orrába karikát tettem, karjára pedig csatokat. (Teremtés könyve 24, 47)

  • Õ legyen urad fiának felesége, ahogy az Úr megmondta." Mikor Ábrahám szolgája hallotta szavaikat, imádkozva földre vetette magát az Úr elõtt. (Teremtés könyve 24, 52)


“O amor é a rainha das virtudes. Como as pérolas se ligam por um fio, assim as virtudes, pelo amor. Fogem as pérolas quando se rompe o fio. Assim também as virtudes se desfazem afastando-se o amor”. São Padre Pio de Pietrelcina